Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...venni, hogy a felmentési időre járó távolléti díj esedékességének hónapjában az általános munkarend alapján mennyi a teljesítendő munkaidő (azaz hány hétköznap van az adott hónapban, és ez hány munkaórát jelent a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkabér kifizetésének megtagadása munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató jogellenesen nem kívánja kifizetni a munkabérét. Mindenekelőtt szükséges rögzíteni: a munkaviszony munkavállaló általi felmondása nem függ a munkáltató beleegyezésétől, tehát a munkáltató jogszerűen nem teheti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szabadság – a pénzbeli megváltás

Kérdés: Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor,ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, aztpénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nemlehet [Mt. 136. § (1) bek.]. A szabadság megváltása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei

Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...A foglalkoztatásikötelezettség elmulasztása esetén – ha ez a munkáltató érdekkörében felmerültokból ered – a munkáltató a kiesett munkaidőre a személyi alapbérnek megfelelőállásidő-térítéssel tartozik [Mt. 151. § (4) bekezdés]. A fentiekrefigyelemmel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.