Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] ...azok életkorától.A visszatérő munkavállalót eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatniuk, a munkaviszonyra irány­adó korábbi munkaidőben. Ha azonban a munkavállaló kéri, a munkáltató a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Foglalkoztatási kötelezettség gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló részére az állásidőre járó díjazást kell fizetnie [Mt. 146. § (1) bek.].Ha a munkavállaló részmunkaidőben szeretne visszatérni, akkor a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
Részlet a válaszából: […] ...objektív jogvesztőhatárideje), a 191. § (az összeférhetetlenség szabályai), a 192. § (a munka- éspihenőidőre, a rendkívüli munkaidő díjazásának különös szabályai), illetve a192/A. § (2)–(4) bekezdései (egyes különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.