Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet a válaszából: […] ...az ellátására irányul, mint a felek között már eleve fennálló munkaviszony. Ez ugyanis könnyen a munkajogi rendelkezések (így pl. a munkaidőre, a pihenőidőre, a munkavédelemre, a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok) kijátszására, megkerülésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Gyógypedagógusok, logopédusok – a heti kötelező óraszám

Kérdés: Az óvodákban foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok kötelező óraszámának meghatározására az Nkt.-ben nem találtam konkrétumot. Az óvodákban kinevezett és megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok heti kötelező óraszámát a hatályát vesztett Közokt. tv. 21 órában határozta meg, és 1 óra kedvezményt adott az utazó gyógypedagógusok alkalmazásakor. Jelenleg az óvodában kinevezett vagy megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok és logopédusok esetében hány órában kell meghatározni a heti kötelező óraszámot? Az óvodában a kinevezett vagy megbízási díjért alkalmazott utazó gyógypedagógusok, logopédusok kinevezésénél mennyi a heti kötelező óraszám?
Részlet a válaszából: […] ...óra helyett az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése 2012-től a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fogalmát használja. Értelemszerűen ez a fogalom csak azokra a – 326/2013. Korm. rendelet 6. mellékletében felsorolt – pedagógus-munkakörökben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Nyugdíjas óvónő foglalkoztatása szünetelő nyugdíjfolyósítással

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézménynél öregségi nyugdíjas (nők 40) óvónőt lehet-e alkalmazni teljes munkaidőben, teljes óvodai nevelési évre, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel úgy, hogy a nyugdíjáról nem kell lemondania? A1700/2012. Korm. határozatban foglalt kormányengedély alkalmazható-e? Az Mt. alapján történő foglalkoztatás hatással lenne-e a normatíva számítása szempontjából? Az intézménynél az alkalmazottak mind a Kjt. alá tartoznak.
Részlet a válaszából: […] A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat (1700/2012. Korm. határozat) 1.1. pontja úgy fogalmaz, hogy a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Részlet a válaszából: […] ...a tervezett foglalkoztatás révén létrejönne-e összeférhetetlen helyzet. Ha igen, akkor a foglalkoztatást megtiltja. Abban az esetben, ha a munkaidők a két munkahelyen egybeesnének, a Kjt. 43. §-a alapján mérlegelési joga van, hogy engedélyezi-e a további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony elhatárolása

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.
Részlet a válaszából: […] ...személyes munkavégzési kötelezettség, továbbá munkabér jellegű-e a díjazás.Másodlagosan segíti az elhatárolást, hogy megvizsgáljuk a munkaidőt, a munkavégzési helyet, a munkaeszközök biztosítását, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Színlelt megbízási szerződés megszüntetése – a jogorvoslat lehetősége

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] ...alá-fölé rendeltségi viszony, mekkora terjedelmű a foglalkoztató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga, hogyan alakul a munkaidő-beosztása, a munkavégzés időtartama, mi a munkavégzés helye, hogyan kerül meghatározásra az elvégzett munka díjazása, kinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.