10 talált cikk az adó , őrzés , munkáltató , munkavállaló , munkaviszony , munkaerő-kölcsönzés kifejezésre

Kérdés: Egyik kölcsönvevőnk kitalálta, hogy a munkavállalókat először próbanapra hívja be, és akik ott eredményesen végigdolgoznak egy műszakot, azok nevét a műszak után átküldi nekünk, hogy másnaptól kölcsönözzük ki őket neki. Lehet ebből bármilyen problémánk nekünk mint kölcsönbe adónak akkor, ha a jelölteket egyébként mi küldjük ki a kölcsönvevőhöz?

Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.

Kérdés: Társaságunk gyógyszertárként működik. Az új törvények értelmében meghatározott számú gyógyszerésszel lehet csak működtetni. Ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hiányzó létszámot helyettesítéssel oldjuk meg. Nem tudjuk azonban értelmezni, hogy ez milyen jogviszonyban lehetséges. Társaságunk esetében a hiányzó órákra nem kell egy teljes munkaidős gyógyszerészt foglalkoztatni, ezért úgy döntöttünk, hogy a hiányzó órákra – ami természetesen havonta változó – egy másik betéti társasággal megbízási szerződést kötünk gyógyszerész helyettesítésére. Viszont a gyógyszertár működésének jellegéből adódóan számos olyan ismérv van, amellyel a hatóságok a megbízási szerződést akár munkaszerződéssé is nyilváníthatják. Gondolok itt arra, hogy a tevékenységét a helyettes csak a gyógyszertárban végezheti, az engedélyben szereplő nyitvatartási időben és természetesen a személyi jogos gyógyszerész vezetése alatt. Mi a megoldás? Lehet megbízási szerződés két társaság között gyógyszerész helyettesítésére?

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztam kölcsönzött munkavállalóként. Egy másik, szintén az építkezésen dolgozó cég munkavállalója rám ejtett egy vasrudat, a karom eltörött, és az orvos tájékoztatása szerint hosszú ideig kezelés alatt fogok állni. Az orvosi kezelés rendkívül drága, a balesetet okozó pedig nem akarta elismerni a felelősségét, ezért megkerestem a balesetet okozó személy munkáltatóját, hogy fizessen nekem kártérítést. A cég azonban nem akart velem tárgyalni, azt mondták, hogy közvetlenül nem igényelhetek tőlük kártérítést. Ha hozzájuk nem fordulhatok, akkor ki a felelős az engem ért kárért?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalónk szakács munkakörben dolgozik nálunk. Egy alkalommal lejárt szavatosságú alapanyagból – amely megfelelőségének ellenőrzése épp az ő feladata lett volna – készített ebédet, és több vendégünk rosszul lett. Ők kártérítést követelnek. Ilyen esetben mi vagyunk felelősek az esetleges kárért mint kölcsönvevő, vagy a kölcsönbeadó?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?