Adminisztratív teendők – kiküldött munkavállalók fogadása esetén

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?
Részlet a válaszából: […] Ez az eset határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak, kiküldetésnek minősül (Mt. 295. §). A magyar munkajog a kiküldött munkavállalók ellenőrzéséhez többféle eszközt ír elő. Ezek közül egyesek a külföldi (kiküldő) és a belföldi (fogadó) munkáltatónak közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kölcsönzött munkavállaló próbanapja

Kérdés: Egyik kölcsönvevőnk kitalálta, hogy a munkavállalókat először próbanapra hívja be, és akik ott eredményesen végigdolgoznak egy műszakot, azok nevét a műszak után átküldi nekünk, hogy másnaptól kölcsönözzük ki őket neki. Lehet ebből bármilyen problémánk nekünk mint kölcsönbe adónak akkor, ha a jelölteket egyébként mi küldjük ki a kölcsönvevőhöz?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem ismeri a próbanap kifejezést, az legfeljebb a próbaidő részeként értelmezhető, amely a munkaviszony első időszaka, napja lehet, ha abban a felek megállapodtak. Ebből következően a próbanap abban az értelemben, hogy munkaviszony (és munkaszerződés) nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél

Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszony a kölcsönbe adóval áll fenn, ezért e munkáltató felelőssége arról gondoskodni, hogy a munkavállaló rendezett munkaviszonyban dolgozzon, írásba foglalt munkaszerződéssel, megfelelő adóhatósági bejelentéssel [Mt. 214. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Helyettesítő gyógyszerész alkalmazásának feltételei

Kérdés: Társaságunk gyógyszertárként működik. Az új törvények értelmében meghatározott számú gyógyszerésszel lehet csak működtetni. Ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hiányzó létszámot helyettesítéssel oldjuk meg. Nem tudjuk azonban értelmezni, hogy ez milyen jogviszonyban lehetséges. Társaságunk esetében a hiányzó órákra nem kell egy teljes munkaidős gyógyszerészt foglalkoztatni, ezért úgy döntöttünk, hogy a hiányzó órákra – ami természetesen havonta változó – egy másik betéti társasággal megbízási szerződést kötünk gyógyszerész helyettesítésére. Viszont a gyógyszertár működésének jellegéből adódóan számos olyan ismérv van, amellyel a hatóságok a megbízási szerződést akár munkaszerződéssé is nyilváníthatják. Gondolok itt arra, hogy a tevékenységét a helyettes csak a gyógyszertárban végezheti, az engedélyben szereplő nyitvatartási időben és természetesen a személyi jogos gyógyszerész vezetése alatt. Mi a megoldás? Lehet megbízási szerződés két társaság között gyógyszerész helyettesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...és a bevont gazdasági társaság közötti jogviszony minősítése, javasoljuk, hogy a helyettesítő gyógyszerész foglalkoztatását munkaerő-kölcsönzés keretében oldják meg. Hiszen ebben az esetben nem jelenthet problémát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Kölcsönzött munkavállaló – két kölcsönvevőnél

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem zárja ki, hogy a munkavállaló két kölcsönvevőhöz kerüljön kikölcsönzésre, és így töltse ki a munkaidejét. A munkavállaló foglalkoztatása során azonban problémát okozhat a szabadság kiadása, amely tekintetében – általános szabály szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Kölcsönzött munkavállaló károkozása harmadik személynek

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalónk szakács munkakörben dolgozik nálunk. Egy alkalommal lejárt szavatosságú alapanyagból – amely megfelelőségének ellenőrzése épp az ő feladata lett volna – készített ebédet, és több vendégünk rosszul lett. Ők kártérítést követelnek. Ilyen esetben mi vagyunk felelősek az esetleges kárért mint kölcsönvevő, vagy a kölcsönbeadó?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaviszony a kölcsönbeadóés a munkavállaló között áll fenn; a kölcsönvevő csak foglalkoztatómunkáltatóként jelenik meg [Mt. 193/C. § a) pont]. A kártérítési felelősségkörében a törvény csak a kölcsönzött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kölcsönzött munkavállalók szabadságának késedelmes kiadása

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég nevében írok. Néhány kölcsönzött munkavállalót tavaly január 1-jétől kölcsönöztünk ki egy kölcsönvevőhöz, és a szerződésünk alapján neki kellett kiadni a munkavállalóknak a szabadságot. Idén március 25-tel a kölcsönvevő megszüntette a munkaerő-kölcsönzési szerződést. Ekkor derült ki, hogy a munkavállalók jelentős részének a tavalyi szabadsága sem lett kiadva, és sokuknak több szabadsága van még, mint amennyit március 31-ig ki lehet adni; így a tavalyi szabadságok egy részét bizonyosan április 1-jét követően fogjuk majd mi kiadni. Mit tegyünk ilyen esetben, mire lehet hivatkozni egy munkaügyi ellenőrzés során? Talán mondanom sem kell, hogy sem nekünk, sem a kölcsönvevőnek nincs kollektív szerződése.
Részlet a válaszából: […] ...mellett, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdeke sérelme nélkül- kiadhatta volna [Mt. 134. § (10) bek.].A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellen­őrzés aszabadságra vonatkozóan a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Szabadságkiadás – munkaerő- kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönvevőként foglalkoztatunk több munkatársat is. Úgy tudom, hogy a szabadságkiadás rájuk vonatkozó rendelkezései megváltoztak október 31-vel. Kérdésem, jelenleg kinek kell, és hogyan lehet kiadni a szabadságot a kölcsönzött munkavállalóknak? A szabályok változása miatt egy ellenőrzés során mit vizsgálhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...határozatábanmegállapította, hogy az Mt. 193/N. § (1) bekezdés második mondata – melyszerint a szabadság kiadásának időpontját a munkaerő-kölcsönzés keretébenfoglalkoztatott munkavállalóval, előzetes meghallgatása után, legkésőbb aszabadság kezdete előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...szükségszerűen e három említett kategória egyikét kellalkalmaznia a 9 hónapos munkaidőkeret jogszerű megállapításához.Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaidő beosztására vonatkozószabályok betartása tekintetében a kölcsönvevő minősül munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a munkavégzésre ténylegesen más munkáltatónál kerül sor,így az Mt. 106. §-ában, 150. §-ában foglalt esetekben, valamintmunkaerő-kölcsönzésnél.Amennyiben az említett átmeneti leállás a munkáltató működésikörében felmerült okból következik be,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.