Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató szeretné a munkakört, a munkavégzési helyet vagy az alapbért megváltoztatni, az a munkaszerződés módosítását igényli, így mindig a munkavállaló beleegyezéséhez kötött (Mt. 58. §). A kérdésben jelzett változások igénylik a munkavállalókkal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból megállapítható, hogy a munkabérét a munkáltató vélhetően 2017 júliusában egyoldalúan módosította, melyet Ön augusztusban észlelt. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Igényérvényesítés – az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban

Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
Részlet a válaszából: […] ...naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...egésze jó erkölcsbe ütközik, akkor annak alapján a munkavállaló nem tarthat igényt semmilyen felmondási időre (és az arra járó munkabérre), valamint végkielégítésre, az annak alapján létrejött jogviszonyt azonnali hatállyal fel kell számolni [Mt. 29. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Juttatások a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve ha rendesfelmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállalómunkabérre nem lenne jogosult. A kérdéses esetben ez egyhavi átlagkereset. Ezentúlmenően a jogosultsági feltételek megléte esetén jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
Részlet a válaszából: […] ...törvény alapján bértartozásnak kell tekinteni afelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelőminden munkabértartozást, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítéstis, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 1. § (9) bekezdése értelmében a közigazgatási szervközhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásávalközvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólagközszolgálati jogviszony létesíthető. Az idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] ...kell sorolni azokat a követeléseket – ide nemértve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet megnem haladó munkabér- és bér jellegű követeléseket –, amelyek jogosultja agazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve az Mt. 188....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.