8 talált cikk a tanú , tanulmányi szerződés , adó , munkabér kifejezésre

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?

Kérdés: A törvény szerint nem köthető tanulmányi szerződés a tanulmányok elvégzésére, ha a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A munkáltatói kötelezés kategóriájába tartozik-e, ha a munkavállaló munkaszerződésében vállalja, hogy a képesítési előírás alól kapott felmentésért cserébe a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést egy éven belül megszerzi? Köthető-e ezzel a dolgozóval tanulmányi szerződés?

Kérdés: Egy munkavállalónk tanulmányait – tanulmányi szerződés alapján – a tandíj 75%-ának kifizetésével támogatjuk. A főiskola a tandíj 100%-át számlázza ki felénk, mi pedig 25%-ot visszavonunk a munkavállaló béréből. Amennyiben ez a visszavonás nem történt meg, ezt visszamenőleg megtehetjük, illetve ha igen, milyen határidőn belül? Egy másik munkavállaló nem fejezi be a szerződésben meghatározott idő (hét félév) alatt a tanulmányait, hanem további két félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre az újabb egyéves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell-e módosítani a tanulmányi szerződést?

Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?

Kérdés: Egy régóta húzódó végrehajtási ügyünk lezárásához kérem segítségüket. Egyik munkavállalónk tanulmányi szerződés megszegése miatt kb. másfél millió forint visszafizetésével tartozik. A tartozás kiegyenlítésére két alkalommal írásbeli felszólítást küldtünk, mellyel szemben a munkavállaló jogorvoslattal nem élt, így az közvetlenül végrehajthatóvá vált. Ennek megfelelően kérésünkre a városi bíróság a felszólítást végrehajtási záradékkal látta el, amely alapján az önálló bírósági végrehajtó azonnali fizetésre szólította fel az adóst, majd annak eredménytelensége okán idén szeptemberben végrehajtási jogot jegyeztetett be az adós tulajdonában lévő két ingatlanra. Az ingatlanok árverezésére még nem került sor. Milyen teendőink vannak, hogy hozzájussunk a követelésünkhöz? Hozzáteszem, nem célunk, hogy az adósunk elveszítse ingatlanait, de szeretnénk már rendezni ezt az ügyet.

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?

Kérdés: Cégünknél belső képzéseket tartunk, ahol olyan ismereteket szerezhetnek a dolgozók, amelyeket konkurens cégeknél is fel tudnak használni, illetve nyelvismeretük is bővül. Megítélésünk szerint, ha ezeket az ismereteket a munkaviszony megszűnése után volt alkalmazottunk továbbhasznosítja, akkor ezért legalább a képzés költségeit indokolt lenne visszafizetnie. Beírható-e ilyen kötelezettség a munkaszerződésébe?