Rendkívüli munkaidő – elszámolás és díjazás munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállaló 3 havi időkeretben dolgozik, az éppen aktuális keret elszámolása a 2021. október 1. – december 31. közötti időszak. A dolgozó 2021. november 27-28-án a beosztásától eltérően – mivel ez a két nap a beosztás szerint pihenőnap lett volna – munkavégzésre lett berendelve, mindkét nap 8 órára. Az így keletkezett 2×8 óra rendkívüli túlóra elszámolását az adott hónapban kell-e megtennünk, vagy a munkaidőkeret végén? Mi lenne a helyes mérték, 50%, 100%, 150% vagy 200%, és ez összegszerűen mit jelent a 2×8 óra esetében, ha az órabér 1548 Ft?
Részlet a válaszából: […] ...és nem a munkaidőkeret végén kell elszámolni. A pihenőnapi rendkívüli munkavégzésre a munkavállalónak – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül – 100 százalékos bérpótlék jár; ettől eltérően a bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Készenlét alatti munkavégzés

Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglal­taknak nem felel meg?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti, a munkavállaló által megválasztott helyen (Mt. 110. §). A készenlét ideje nem munkaidő, csak abban a részében, amikor tényleges munkavégzésre is sor kerül. Ez viszont minden esetben a beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Elszámolás egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egyik dolgozónk 230 000 Ft bruttó bér mellett, fűtési szezonban minden hétvégén (szombat reggel 6 órától vasárnap reggel 6 óráig) fűt. Éves szinten 250 óra túlórát számolunk el. 15%-os éjszakai pótlékot fizetünk, mivel nem jogosult műszakpótlékra. A rendes munkaideje 6.30-tól szól 15 óráig, illetve pénteken 12.30-ig. Kérem, vezessék le az elszámolás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...alapbért időarányosan el kell számolni [Mt. 136. § (3) bek.].A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállalót a rendes munkaidejében végzett munkájáérta munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illetimeg (Mt. 142. §). Az Mt. 147. §-a szerint a túlmunkáért a munkavállalót rendesmunkabérén felül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlóráért járó díjazás esedékessége

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a bérpótlékok munkabérnek minősülnek,a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék kifizetésére és elszámolására amunkabér kifizetésére és elszámolására vonatkozó rendelkezések az irányadóak.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Rendkívüli munkavégzés vagy jelenlét

Kérdés: A titkárnő naponta vezeti az érkező és távozó munkavállalók munkaidejének nyilvántartását az erre rendszeresített jelenléti íven. Mostanában gyakorlattá vált, hogy néhányan napi 2-3 órával tovább bent maradnak, és a hónap végén jelzik bérpótlékigényüket, hivatkozva a jelenléti ívre. Kételkedem, hogy valóban munkavégzés céljából maradnak-e a munkahelyen az alkalmazottaim, és nem csak a pluszjövedelem motiválja-e őket. Mit tegyek, fizessek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy munkavégzés céljából maradtak tovább az alkalmazottak.Figyelemmel az Ön feltételezésére – miszerint lehetséges, hogy pusztán amunkabér növelése motiválja az alkalmazottakat, és ténylegesen nincs túlmunkáraigény -, az esetleges későbbi jogviták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.