Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...nem adták ki, a pénzbeli megváltás a kölcsönbe adót terheli, hiszen a munkaviszony vele áll fenn, és így általában is őt terheli a munkabérfizetési kötelezettség [Mt. 214. § (1) bek. b) pont]. Ha a fenti szabályok alapján a munkáltató nem adott ki szabadságot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Minimálbér teljesítménybér esetén

Kérdés: Teljesítménybérben foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. Hónapzáráskor rendszeresen elő­fordul, hogy az alacsonyabb százalékot teljesítő munkavállalóink bére nem éri el a minimálbér mértékét sem. Ilyenkor általában szabadságot adunk ki a hónap utolsó egy-két napjára, hogy ezzel növeljük a kifizethető bért. Mit lehet még tenni ilyen esetben, hogy ne sértsük meg a minimálbérre vonatkozó jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...elmarad a munkáltató által meghatározott 100%-tól, jogszerűen fizethető a munkavállalónak a minimálbérnél alacsonyabb összegű munkabér. Nincs a munkáltatónak olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy ilyen esetben – például szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Szabadság – a pénzbeli megváltás

Kérdés: Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor,ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, aztpénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nemlehet [Mt. 136. § (1) bek.]. A szabadság megváltása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.