Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...részesül, ezért azt, hogy "pénzbeli ellátás nélkül" keresőképtelen, csak úgy tudjuk értelmezni, hogy a munkáltatótól nem kap munkabért vagy más juttatást. Megjegyzendő az is, hogy a munkavállaló nem minősül az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...álló tényállásból indulunk ki. Így e körben különös a jelentősége, hogy a munkaszerződésben rögzített kezdeti 500 000 Ft havi "munkabért" (vélhetőleg ez valójában alapbér volt) egy év elteltével nem az eredetileg a munkaszerződésben rögzített havi 300000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...két részletben – kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 69. § (2) – (3) bek.]. Ebb ő l következ ő en nem tekinthet ő jogszer ű eljárásnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma

Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből való levonásnak az Mt. rendelkezései értelmében jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. A törvény azt is kimondja, hogy a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Igazolások kiadása a munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: A párom hetek óta keres másik munkát, mert a jelenlegi helyen nem érzi jól magát. Ez nem is maradt titok a munkahelyén, a főnöke is tudott róla. Nemrég volt is egy állásinterjún, és szóltak neki, hogy alkalmazzák október 15-től. Tudatta a jelenlegi munkahelyén, hogy szeretne felmondani, de amikor elment, hogy elhozza a papírjait, nem adták ki neki azokat, azt mondták, hogy nem írják alá. Ráadásul átjavították a dátumot is október 14-ére, és közölték, hogy ő addig dolgozzon ott. Jogszerűen jár el a munkáltató, hogy bent tartja a papírjait és nem adja ki? Mit lehet ilyen ügyben tenni?
Részlet a válaszából: […] ...munkában töltött naptól, egyébként a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszából: […] ...naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaviszony-megszüntetés – a kutya mint munkaeszköz eladása

Kérdés: Cégünk vagyonvédelmi szolgáltatást nyújt, többek között kutyás őrökkel. Gazdasági okból az év végén több munkavállalónktól meg kell válnunk. A jogviszonyt lezáró elszámolás során egyik munkatársunknál az a probléma adódott, hogy szeretné megtartani a kutyáját, amellyel egy éve dolgozik együtt. A kutya a cég tulajdonában van, a saját kennelünkben neveltük és képeztük ki, bár egy éve a munkavállaló otthonában él. A dolgozó szerint joga van megvásárolni az állatot, de mi nem szeretnénk megválni tőle. Ha mégis eladnánk, az általunk megállapított vételárral csökkenthetjük a munkavállaló utolsó kifizetését (végkielégítés, munkabér)?
Részlet a válaszából: […] ...amunkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony megszüntetésekor(megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyébjárandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályokban elő­írt igazolásokat(Mt. 97. §).A munkaviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Jutalék kifizetése – utólag is megállapítható?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók egy részének jutalékot fizetünk, de a jutalék összege csak a tárgyhónapot követő második hónapban állapítható meg. A jutalékra való jogosultság a munkaszerződésekben is rögzítve van, de emellett a munkavállalók havonta megkapják személyi alapbérüket is; azaz nem a tipikus teljesítménybér-rendszerben zajlik a díjazás. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor hogyan kell kifizetnünk a részére azt a jutalékot, amelyet csak két hónap múlva tudunk megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyravonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havontautólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnálrövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?

Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
Részlet a válaszából: […] ...a kismama részére a munkakörébetartozó munkát biztosítani, akkor is köteles részére – munkavégzés hiányában is- állásidőre járó munkabért (személyi alapbért) fizetni [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Emellett lehetősége van – az Mt. vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.