Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a felek között ekkor már nem áll fenn munkaviszony –, hogy a munkáltató egyéb jogcímen, azaz nem munkaviszonyból származó munkabérként fizeti ki a díjazást. Ez azonban további, jogviszony-minősítési kérdéseket is felvethet. Ha viszont vasárnap jár le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Elszámolás idejére járó díjazás

Kérdés:

Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?

Részlet a válaszából: […] ...hogy az azonnali hatályú felmondás közlését követő időre szabadságot sem lehet kiadni. A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni; ennek során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkavégzés alóli mentesítés munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: A munkavállaló átadja a munkáltatónak felmondását. A munkaviszony határozatlan idejű. A felmondásban ez áll: "Kérem, hogy amennyiben a munkáltató a felmondási idő tartama alatt részben vagy egészében nem tart igényt a munkavégzésemre, mérlegelési jogkörében eljárva, szíveskedjék mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól." A munkáltató mérlegelést követően úgy dönt, hogy mentesíti teljes egészében a munkavégzés alól a munkavállalót. Ebben az esetben a munkáltatónak meg kell fizetnie a munkavállaló javára a 30 napos felmentési időre járó bért, vagy a felmondási időtől való eltekintés miatt a munkaviszony ebben az esetben közös megegyezéssel szűnik meg, melyről készíteni kell egy megállapodást a felek között?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodásuk szerint illeti meg a díjazás [Mt. 146. § (2) bek.]. Ilyen megállapodás hiányában a munkáltatónak nem kell munkabért fizetnie a munkavállaló számára a kérdéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...díja – a feladat jellegétől függően – a felek megállapodásától függ, de nem lehet kevesebb, mint a hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege [Szöv. tv. 29. § (5) bek.].A külső szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...két részletben – kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 69. § (2) – (3) bek.]. Ebb ő l következ ő en nem tekinthet ő jogszer ű eljárásnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...egésze jó erkölcsbe ütközik, akkor annak alapján a munkavállaló nem tarthat igényt semmilyen felmondási időre (és az arra járó munkabérre), valamint végkielégítésre, az annak alapján létrejött jogviszonyt azonnali hatállyal fel kell számolni [Mt. 29. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek. Ilyenkor a munkavállaló nem köteles eleget tenni a munkavégzési, valamint a rendelkezésre állási, a munkáltató pedig a munkabérfizetési, illetve a foglalkoztatási kötelezettségének.A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Egészségügyi alkalmatlanság nem jogosít felmentési idő alatt távolléti díjra

Kérdés: A munkaviszony a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képessége, azaz egészségi okból eredő alkalmatlansága miatt kerül megszüntetésre munkáltatói felmondással. Helyesen jár el a munkáltató akkor, amikor az Mt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva a felmentési időre nem fizet távolléti díjat, mondván, hogy munkabérre sem lenne jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a felmondás esetén történő munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. A munkabér a munkavégzés idejére illeti meg a munkavállalót, ha pedig nem végez munkát, az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Felmondási idő díjazása egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk esetében az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. Úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Még a felmondás közlése előtt felmentettük munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időszakra – bár álláspontunk szerint nem kellett volna – távolléti díjat fizettünk részére. Emellett alkalmatlansága folytán a felmondási idő teljes ideje alatt a munkavégzés alól fel kell mentenünk a munkavállalót. Ebből következően, mivel a felmondási ideje alatt munkavégzési kötelezettség nem áll fenn, véleményünk szerint erre az időre nem jár a munkavállalónak díjazás. Helyesen gondoljuk, hogy – bár a munkavállaló a felmondás közlését követően még 50 napig munkaviszonyban áll – díjazás nem jár neki erre az időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (3) bek.]. Azon munkavállalót, aki egészségügyileg alkalmatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Cafeteriára való jogosultság kizárása a próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásnak tekinti (Szja-tv. 71. §). Munkajogi szempontból azonban e juttatások célja is a munka díjazása, ezért munkabérnek minősülnek. Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
1
2