7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
2. cikk / 7 "Fizetett ünnep" elszámolása
Kérdés: Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.
3. cikk / 7 Munkaszüneti napon végzett munka díjazása
Kérdés: Órabéres dolgozónak, ha munkaidőkeretben van foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben, és rendes munkaidőben munkaszüneti napon munkát végez, akkor jár neki a távolléti díj az ünnepre, az alapbére és a 100% bérpótlék is?
4. cikk / 7 Felmentési időre járó távolléti díj számítása
Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
5. cikk / 7 Munkaszüneti nap – a távolléti díj és a munkaidőkeret alkalmazásakor
Kérdés: Munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, órabéresként dolgozik a munkavállaló. Ilyenkor a munkaszüneti napot hogyan kell figyelembe venni? Mikor jár távolléti díj?
1. Ha a dolgozók egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ez a plusz 8 óra már rendkívüli munkaidőnek minősül? A teljesítendő munkaidő csak 160 óra lehet? Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Mivel március 15. péntek volt, emiatt figyelmen kívül kellene hagyni az ünnepet, és csak 160 órát lehet előirányozni rendes munkaidőként?
2. Az Mt. alapján az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Tehát csak akkor kell kapnia a munkavállalónak távolléti díjat, ha órabéres, és márciusban 20 napot ledolgozott, 160 órát, és otthon van 15-én (8 óra távollét)? Vagy nem jár neki semmi távolléti díj abban az esetben, ha a munkáltatója előírt neki 21 nap munkanapot, és ő ledolgozta a 168 órát kevesebb mint 21 nap alatt, napi 12 óra munkával, és március 15-én a pihenőnapját tölti otthon? Neki is jár ilyen esetben minimum 11 szabadnap (10 szabadnap + 1 ünnep), mint annak, aki hétfőtől péntekig dolgozik?
1. Ha a dolgozók egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ez a plusz 8 óra már rendkívüli munkaidőnek minősül? A teljesítendő munkaidő csak 160 óra lehet? Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Mivel március 15. péntek volt, emiatt figyelmen kívül kellene hagyni az ünnepet, és csak 160 órát lehet előirányozni rendes munkaidőként?
2. Az Mt. alapján az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Tehát csak akkor kell kapnia a munkavállalónak távolléti díjat, ha órabéres, és márciusban 20 napot ledolgozott, 160 órát, és otthon van 15-én (8 óra távollét)? Vagy nem jár neki semmi távolléti díj abban az esetben, ha a munkáltatója előírt neki 21 nap munkanapot, és ő ledolgozta a 168 órát kevesebb mint 21 nap alatt, napi 12 óra munkával, és március 15-én a pihenőnapját tölti otthon? Neki is jár ilyen esetben minimum 11 szabadnap (10 szabadnap + 1 ünnep), mint annak, aki hétfőtől péntekig dolgozik?
6. cikk / 7 Munkaszüneti nap díjazása
Kérdés: Ha jól értelmezzük, 2012. július 1. után a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalónak csak akkor kell a munkaszüneti napra munkabért fizetni, ha azon a napon munkavégzésre beosztották. Erre a napra megilleti a tényleges munkavégzése alapján járó bére, a távolléti díja és a munkaszüneti napi pótlék is, vagy csak a munkavégzése alapján járó bére és a munkaszüneti napi pótlék fizetendő? Ha nincs beosztva erre a napra, akkor is ki kell fizetni neki a munkaszüneti napra a távolléti díjat? 2012. augusztusban mindenkinek 22 napot kell dolgoznia, teljes munkaidős esetén 22 x 8 = 176 óra, az általános munkarendben dolgozó órabéresnek és teljesítménybéresnek ezenfelül jár a munkaszüneti napra a távolléti díj is, tehát összesen 184 órára kell munkabért fizetni. Mi a helyes eljárás?
7. cikk / 7 Díjazás munkaszüneti napra
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.