30 cikk rendezése:
11. cikk / 30 Tartozáselismerő nyilatkozat szerepe
Kérdés: Egy volt munkavállalónk kárt okozott. A károkozást elismerte, és hozzájárult, hogy a kár összegét levonjuk a munkabéréből. Nem sokkal ezután eltűnt, nem jött be dolgozni. Ha szeretnénk érvényesíteni a kárigényt, a perben mindent a munkáltatónak kell bizonyítania? Annak idején nem készült részletes dokumentáció, pontosan az elismerés miatt, és az akkori kollégák közül is nagyon kevesen vannak már csak állományban.
12. cikk / 30 Munkavállalói kárfelelősség számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt
Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?
13. cikk / 30 Kár részbeni megtérülése munkáltatói fizetési felszólítással
Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?
14. cikk / 30 Új Mt. – nem kell új munkaszerződés
Kérdés: 2012. július 1-jétől kell-e mindenkinek új munkaszerződést írni? Tényleg elévülnek a korábban kötött munkaszerződések? Cégünk HR-csapata mindenkivel új munkaszerződést akar készíteni az új Mt. alapján.
15. cikk / 30 Munkavállalói kárfelelősség
Kérdés: Vállalatunknál feltehetően lopás történt, egy rezgőcsiszoló tűnt el. Ennek sem pontos ideje, sem az eltűnés körülményei, sem pedig a gép műszaki állapota, ára nem ismertek. Ennek ellenére kollektív büntetés gyanánt a cég összes fizikai dolgozóját kártérítésre kötelezik, ám ez egyelőre csak szóban merült fel. Mi a hivatalos útja a kár megtéríttetésének a munkáltató részéről? Megtagadható-e a fizetés, illetve mi a teendő abban az esetben, ha minden indoklás, értesítés nélkül levonja a fizetésemből a munkáltató?
16. cikk / 30 Munkavállaló által okozott kár összegének levonása a munkabérből
Kérdés: Magyar cégnél külföldön dolgozom. Balesetem volt. Szeretném megtudni, hogy a munkáltatóm levonhat-e tőlem kártérítést az autóra? Jelenleg nekem 50%-os gyerektartásdíj-levonásom van.
17. cikk / 30 Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
18. cikk / 30 Elvárható jövedelem megállapítása
Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
19. cikk / 30 Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt
Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
20. cikk / 30 Kölcsönzött munkavállaló károkozása harmadik személynek
Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalónk szakács munkakörben dolgozik nálunk. Egy alkalommal lejárt szavatosságú alapanyagból – amely megfelelőségének ellenőrzése épp az ő feladata lett volna – készített ebédet, és több vendégünk rosszul lett. Ők kártérítést követelnek. Ilyen esetben mi vagyunk felelősek az esetleges kárért mint kölcsönvevő, vagy a kölcsönbeadó?
