Felmondás vagy közös megegyezés?

Kérdés: Munkavállalónk rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, a felmondási idejének vége előtt egy hónappal azonban nem jelent meg a munkahelyén. Amikor felvettük vele a kapcsolatot, elmondta, hogy az új munkahelyén kellett kezdenie. Ezt a magyarázatot tudomásul vettük, így a munkavállaló a továbbiakban már nem végzett munkát, és ezt követően nem is utaltunk neki munkabért. Az új cégvezetés most kifogásolja, hogy a munkavállaló nem töltötte le a rá irányadó felmondási időt, ezért valamilyen szankciót kíván vele szemben alkalmazni. Vajon van-e erre jogszerű lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló – egyebekmellett – abban az esetben is jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ha ará irányadó felmondási időt nem tölti le. Az Ön által ismertetett eset azonbannem tekinthető jogellenes megszüntetésnek, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...idő azon időtartamára, amely alatt a munkavállalót nemmentesítették a munkavégzési kötelezettsége alól, a munkavállaló részéremunkabért kell fizetni. Mivel az Mt. 84. §-a alapján a munkavállaló munkabérétmódosítani kell a munkáltatónál az azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeget, abban az esetben azonban, ha amunkavállaló a rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítésidőtartamára munkabérre nem lenne jogosult (Mt. 86/A. §), az nem jár számára.Így amennyiben a munkavállaló a megszűnés időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Felmentési időre járó díjazás

Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
Részlet a válaszából: […] ...felmentés időtartamáraa munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem jár azonban átlagkereset arra azidőre, amely alatt a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Azidézett rendelkezésből egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben afelmentési időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalórészére átlagkereset címén az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (atovábbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga jár. A számítás alapjául – általános szabály szerint – az utolsó négynaptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...tölti). Ha a munkavállalónak átlagilletményt kellfizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetettmunkabér időarányosan számított átlaga jár [Mt. 152. § (1) bekezdés]. Kisséleegyszerűsítve: az átlagkereset-számítás alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
5
6