13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Borravaló elfogadhatósága – munkáltatói szabályozási lehetőségek
Kérdés: Egy kis benzinkúton a munkavállalóink rendszeresen kapnak borravalót az ott tankolóktól, amikor lemossák a szélvédőket – bár ez kifejezett munkaköri feladatuk, a szolgáltatás magas színvonala érdekében ezt a munkáltató minden ügyfélnek ingyen biztosítja. Belső feszültséget is okoz, mivel a pénztárnál dolgozó kollégák ilyet nem kapnak, így kevesebbet keresnek. Előírhatjuk, hogy nem fogadhat el borravalót, és ha mégis, akkor beszámítjuk az alapbérébe? Vagy mondhatjuk azt, hogy a borravalót be kell adni a közösbe, és majd minden kolléga részére felosztja a munkáltató?
2. cikk / 13 Felmondás telephely lebontása miatt
Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
3. cikk / 13 Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés
Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
4. cikk / 13 Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma
Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
5. cikk / 13 Joghátrány munkavállalói kötelezettségszegésért – szankciók a munkaszerződésben vagy a fegyelmi szabályzatban
Kérdés: Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?
6. cikk / 13 Teljesítménybér és minimálbér
Kérdés: A dolgozók teljesítményalapú bért kapnak. Előfordul azonban, hogy egy-egy dolgozó az általa teljesített darabszámmal nem éri el a minimálbért. Ilyenkor kötelező-e minden esetben a minimálbérre kiegészíteni a bérüket? Szerintünk nem, hiszen ezzel nem serkentjük őket nagyobb teljesítményre, és a többet teljesítőkkel szemben is etikátlan lenne mindez. A munkaszerződésben hogyan szabályozzuk az eltérő teljesítményhez kapcsolódó alapbért?
7. cikk / 13 Bérkompenzáció elszámolása
Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
8. cikk / 13 Alapbér csökkentésének szabályai
Kérdés: A munkabér mértéke munkaidő-csökkentés nélkül csökkenthető-e, ha a cég gazdaságilag olyan rosszul áll, hogy nem áll módjában kifizetni a munkabért, viszont elküldeni sem tudja az embereit, mert a cég működésképtelenné válna?
9. cikk / 13 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
10. cikk / 13 Pénzbírság a munkavállalónak
Kérdés: Egy munkaügyi előadáson értesültem róla, hogy az új Mt. szerint a munkavállalót már közvetlen pénzbírsággal sújthatja a munkáltató (pl. utasítás megtagadásáért, dohányzásért, munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartásáért), de a büntetési tételeket és az eljárás rendjét kollektív szerződésben kell rögzíteni. A kérdésem, hogy a fent felsoroltak vétkes kötelezettségszegésnek minősülnek, és ez alapján büntethető a munkavállaló? Ha nincs a munkáltatónál kollektív szerződés érvényben, munkaszerződésben is rögzíteni lehet a jogkövetkezményeket? Hogy állapítható meg a kötelezettségszegés súlyával arányos pénzbüntetés összege? Ezt megelőzően kell-e írásban figyelmeztetni a dolgozót, vagy szabálysértés esetén már első alkalommal megállapítható a pénzbüntetés? Levonható hónap végén közvetlenül a munkabérből?