Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

52 cikk rendezése:

1. cikk / 52 Munkaidőkereten felüli túlóra-elszámolás és a munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Idősek bentlakásos otthonában dolgozó ápolók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, folytonos műszakrendben. Egy ellenőrzés megállapította, hogy nem fizettük ki időben a munkaidőkeret zárása miatt keletkező rendkívüli munkavégzés bérpótlékát, mert azt a keretzárás utáni bérrel meg kell, hogy kapja a dolgozó. Nálunk ez a keretzárás március 31-e volt, s eszerint a márciusi bérrel, amit április 3-an utalunk, ezt meg kellett volna kapni a munkavállalónak. Valóban így van? Ezzel szemben mi ezt április hónap folyamán hó közben külön utaltuk. Azt tudom, hogy a hó közben keletkező rendkívüli munkavégzés miatti bérpótlékot meg kell, hogy kapja a dolgozó a keletkezés hónapjára vonatkozó bér kifizetésével. Ekkor nemcsak a pótlékot, hanem az arra a napra vonatkozó alapbért is meg kell, hogy kapja a dolgozó? Ilyenkor ezt a kifizetett pótlékot már a keretzárásnál figyelmen kívül kell hagyni? Azonban az abból eredő rendkívüli bérpótlékot, amikor eleve több órára van beosztva egy dolgozó a munkaidőkeretben (mert például tartósan távol van több másik dolgozó) mikor kell kifizetni? Én úgy értelmeztem az Mt.-t hogy a következő hónapban elég kifizetni. Új dolgozók esetében is igaz az, hogy hét nappal előbb meg kell ismernie a beosztását? Mert ez szinte lehetetlen, mert hét nappal előtte még nincs munkaszerződése sem. Illetve, hogyan kell azt dokumentálni, hogy ha változik a beosztás (mert például valaki beteg lesz), akkor azt mikor ismerte meg a dolgozó (96 órán belül van-e, vagy nem, a dolgozó kéri-e, vagy nem)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

2. cikk / 52 Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása

Kérdés:

Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

3. cikk / 52 Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

4. cikk / 52 Elszámolás munkaidőkeret végén

Kérdés:

A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

5. cikk / 52 Ügyelet, készenlét elrendelése munkanapokra

Kérdés:

Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Ha a munkarendbe beleírjuk, hogy a szakmai felügyeletet (ügyeletet) ellátó munkavállaló kötelező pihenőnapja a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő, valamint a szombat–vasárnapért 50% ügyeleti pótlékot számfejtünk csak, akkor az Mt. szerint helyesen járunk-e el? A belső szabályzatok felülírják/felülírhatják az Mt.-t?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

6. cikk / 52 Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

7. cikk / 52 Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

8. cikk / 52 Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

9. cikk / 52 Teljesítendő munkaidő meghatározása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló 2020. október hónapban 21 munkanapon végez munkát, és van egy hétköznapra eső munkaszüneti napja is. Cégünknél a munkaszüneti nap munkanapnak minősül, ezzel növelt a havi kötelező óraszám is (pl. 2020. októberben nem 168, hanem 176 óra). A munkaszüneti nap távolléti díjjal kerül elszámolásra. Helyesen állapítottuk meg a ledolgozandó óraszámot? Ha nem, és a munkaszüneti nap nem minősül munkanapnak, akkor egy órabéres dolgozó, aki munkaszüneti napon pihenőnapra van beosztva, milyen díjazásra jogosult?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

10. cikk / 52 Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.