Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele

Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően az a munkavállaló, akinek korábban felmondott, nagy valószínűséggel nem tudja önmagában ez utóbbiak alapján alappal vitatni munkaügyi perben a felmondás jogszerűségét.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítése érdekében a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kellene előterjesztenie a munkaügyi perben eljáró illetékes bírósághoz. Mivel ugyanakkor az ún. jogorvoslati kioktatás is értelemszerűen elmaradt – hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] ...szóló vélemény nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, ezért ennek felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem munkaügyi per nem indítható. Ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll a munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszából: […] ...66. § (2) bek.]. A már közölt felmondás tartalma és indokolása ismeretében lehetséges csak eldönteni, hogy azzal szemben "érdemes-e" munkaügyi pert kezdeményezni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt a közlésétől számított 30 napos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Szóbeli munkaviszony-megszüntetés próbaidő alatt

Kérdés: Néhány napja kezdtem az új munkahelyemen egy ruházati üzletben. A munkaszerződésemben három hónap próbaidő kikötésére is sor került. Egy hét munkavégzés után bejött egy úr, aki a bolt új üzemeltetőjeként mutatkozott be, majd közölte velem, hogy mivel átvette a boltot, nem tart igényt a munkámra, ugyanis neki egy munkavállaló (a kolléganőm) is elegendő, és mivel én próbaidős vagyok, ezért össze is pakolhatok, délután haza is mehetek, többet nem kell bejönnöm. Előtte arról senki nem szólt nekem, hogy változni fog a munkáltató személye. A munkáltatóm képviselője (aki még annak idején a felvételemet intézte a cégnél) arról tájékoztatott telefonon ezt követően, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos hivatalos papírokat (feltételezem, a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást és az igazolásokat) a következő héten postázzák. Nem tartom ezt az eljárás tisztességesnek, ezért kérdezném, mit tehetnék Önök szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben mindez szóban történt. Erre tekintettel Ön a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt (Mt. 82. §) munkaügyi pert indíthat, és mivel a szóbeli közlés nem tartalmazta a jogorvoslati kioktatást, az egyébként irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Igényérvényesítés – az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban

Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
Részlet a válaszából: […] ...három éven – belül közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat [Mt. 285. § (1) bek., 286. § (1) bek.]. A munkavállaló a munkaügyi pert keresetlevéllel indíthatja meg, melyet a munkáltató székhelye szerinti, illetve azon telephelye szerinti közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Felmondási idő – önkényes munkáltatói rövidítéssel

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondtam, kiszámolva, hogy akkor teljen le a felmondási idő, amikortól él az új állásom. A munkáltatóm közölte, hogy nem ragaszkodik a felmondási időm ledolgozásához. A háziorvosnál szembesültem vele, hogy ezen azt értette, hogy már másnap kijelentett az adóhatóságnál. Megteheti ezt? Mit tehetek ilyen helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...a hibás bejelentést korrigálja (ennek adójogi következményeit a munkáltatónak kell viselnie); ha erre a munkáltató nem hajlandó, akkor munkaügyi perben kérhető az okozott kár megtérítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony felmondása

Kérdés: Az új Mt. 195. §-a bevezeti a több munkáltatóval létesített munkaviszonyt. Cégcsoportként működünk, tervezzük, hogy egyes munkavállalókkal több tagtársaság kötne együtt munkaszerződést, kihasználva ezt az új lehetőséget. Segítségüket kérem annak értelmezéséhez, hogy a munkáltatók és a munkavállaló hogyan tudják felmondani ezt a típusú munkaviszonyt? A törvény szerint e munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármely munkáltató jognyilatkozata megszünteti. Tehát elég, ha csak az egyik munkáltató mond fel? A munkavállaló felmondhat csak az egyik munkáltatónak, vagy egyszerre kell az összesnek?
Részlet a válaszából: […] ...Ezirányadó a munka­viszony jogellenes megszüntetése esetén is. A munkavállalótehát a választása szerinti munkáltató ellen indíthat munkaügyi pert, azalperes tehát más is lehet, mint aki a megszüntető nyilatkozatot közölte.Amunkavállaló felmondása esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.