3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
2. cikk / 3 Alkoholkontroll – a jogszerűség határa
Kérdés: Munkahelyemen napi rendszerességgel végeznek alkoholvizsgálatot. Korábban nem kifogásoltam az eljárást, hiszen a kollektív szerződésünk is rögzíti, hogy tilos a munkaidő előtti, illetőleg a munkaidő alatti alkoholfogyasztás. Mostanában viszont naponta többször is megszondáztat a főnököm, ami kifejezetten egy személyes konfliktusból fakad. Felháborít az igazságtalanság és a kollégáim előtti megaláztatás. El kell tűrnöm a vizsgálatokat? Félek, hogy egy esetleges ellenszegülésem esetén rendkívüli felmondással elbocsátanak.
3. cikk / 3 Munkaszüneti nap miatti munkaidő-beosztás-változás – értékelhetetlen szombati munkanapok?
Kérdés: Rendkívül problémásnak ítélem meg, hogy a munkaszüneti napok átcsoportosítása révén négy-öt napos munkaszünetek olvadnak egymásba, és évente több munkanap szombatra esik. A munkáltatóknak ez jelentős többletteher, mivel gyakorlatilag értékelhetetlenek a szombatra áthelyezett munkanapok.