6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Művelődési ház vezető "másodállása"
Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?
2. cikk / 6 Köztisztviselőből ügykezelő – teljes helyett részmunkaidőben
Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.
3. cikk / 6 Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett
Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
4. cikk / 6 Betegség – felmentés vagy másik munkakörbe helyezés
Kérdés: Könyvelői feladatot lát el egy 56 éves dolgozó az önkormányzatnál. Egyedüli szakemberként jelentős megterhelést jelent a feladat számára, mely napi 8 órában nem végezhető el. (Korábban 2 szakember volt, de távozásuk után a helyet nem sikerült betölteni.) Sorozatos betegségei miatt kérte a munkáltatót, hogy helyezze át másik munkakörbe. Volt is ilyen hely, de – tekintettel arra, hogy erre a munkakörre nehezebben található szakember – a vezetőség nem vette figyelembe a kérést. Köteles figyelembe venni a munkáltató a dolgozó kérését, vagy marad a betegállomány?
5. cikk / 6 Kormánytisztviselői összeférhetetlenség – nincs szükség felmentésre
Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnkről kiderült, hogy a kormánytisztviselői munkája mellett létesített egy részmunkaidős munkaviszonyt is. Ezt velünk korábban nem közölte. Jelen esetben kötelezhetjük-e a munkaviszonya megszüntetésére? Ha nem hajlandó erre, akkor felmenthetjük-e emiatt?
6. cikk / 6 Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása
Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.