5 talált cikk a vezető , közszolgálati jogviszony , illetmény , önkormányzat , munkáltató kifejezésre

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?

Kérdés: Néhány köztisztviselőnk jubileumi jutalma 2012 októberében, illetve 2013 decemberében lenne esedékes a hatályon kívül helyezett Ktv. rendelkezései szerint. Ugyanakkor a már hatályban lévő Kttv. 150. §-a – értelmezésem szerint – lényegesen lerövidíti a jubileumi jutalomra jogosító időkeretet, mivel az 1992. július 1. előtti munkaviszonyok beszámításáról úgy rendelkezik, hogy azt a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél munkaviszonyban töltött időkre szűkíti le. Mivel esetünkben az érintett önkormányzati köztisztviselők rendelkeznek a MÁV-nál, más állami vállalatoknál, cégeknél – tehát nem a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél – szerzett munkaviszonyban töltött idővel, elképzelhető, hogy ezeket az időszakokat nem lehet figyelembe venni, vagy esetükben olyan szerzett jogról van-e szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?

Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?

Kérdés: Munkáltatóként a tavalyi év folyamán az egyik köztisztviselő illetményét eltérítettük a teljesítményértékelése alapján. Most is elégedettek vagyunk vele, és az idei évre is megemelnénk az illetményét. Kell-e valamilyen külön intézkedést tennünk, ha ugyanakkora mértékben térítenénk el idén is? Helyesen járunk-e el, ha a teljesítményértékelést vesszük alapul, ennek segítségével meghatározva a szakmai munka értékelését?