10 talált cikk a végrehajtás , munkavállaló , munkanap , munkaszerződés , munkáltató kifejezésre

Kérdés:

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak (kiküldetésnek) minősül-e az, ha a munkáltató arra kötelezi a munkavállalóját, hogy vegyen részt egy olyan képzésben, amelyre a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen kerül sor? Melyek a jogkövetkezményei annak, ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mértékét túllépi? Munkavállalói oldalon például csak az utasítás megtagadása jöhet szóba, vagy esetlegesen más jogkövetkezmény is? Lehet-e ennek foglalkoztatásfelügyeleti jogkövetkezménye, illetve vizsgálja-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi korlátját a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság?

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?

Kérdés: Magánfenntartású óvodánkban munkaszerződéssel foglalkoztatott óvónőnk három gyermeket szült. 2014 óta passzív munkaviszonya volt/van, azaz a gyermekek születése miatt 2014-től egyetlen napra sem tért vissza munkavégzésre, most azonban befejezi fizetés nélküli szabadságát. Visszatérését követően azonnal fel kíván mondani, és kéri megváltani a közel 9 év alatt felgyülemlett ki nem vett szabadságát. Vita alakult ki közöttünk az őt a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján megillető pótszabadság megváltása kapcsán. Ez a pótszabadság a nevelő- és oktatómunkát végző közalkalmazottakat illeti meg, évi 25 munkanap mértékben. Álláspontunk alapján a munkavállalót tényleges nevelő-oktató tevékenység folytatása hiányában ez a pótszabadság nem illeti meg, így megváltásának sincs helye. Kérjük álláspontjukat az ügyben!

Kérdés: GYES-ről visszatérő óvodapedagógus dolgozónk ki nem adott szabadságainak megállapításával kapcsolatban kérnénk állásfoglalást. Első gyermeke keresőképtelen volt. 2014. 11. 14. – 2015. 04. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2015. 05. 01-től fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Második gyermeke 2017. 01. 31-én született. 2017. 01. 03. – 2017. 06. 19-ig szülési szabadságát töltötte. 2017. 06. 20-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Harmadik gyermeke 2019. 07. 16-án született. 2019. 07. 16. – 2019. 12. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2019. 12. 31-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. A kolléga a fenti időszakban egyszer sem vált keresőképtelenné, illetve nem vett ki rendes szabadságot. Az ezen időszakra számított szabadságra való jogosultság megállapításakor az alapszabadságával vagy az alap plusz a pedagógus-munkakör alapján járó pótszabadságával kell számolnunk, mivel ezen időszakban pedagógusi munkakört nem látott el?

Kérdés: Duális hallgatóknak milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet? Duális hallgató jogviszonya esetén melyek a szabadságmegváltás feltételei?

Kérdés: A kolléganőm felmondott, és nekem kell elvégezni az ő feladatát is. Az új számítógépes rendszert és a munkáját is meg kell tanulnom mindössze egy hónap alatt. Harmincnégy éve dolgozom ennél a cégnél. Mit tehetek? Úgy érzem, nem tudom így tovább végezni a munkámat.

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Kérdés: Miként lehet a munkakör határait meghatározni, illetve lehet-e kérni a munkavállalót, hogy a munkakörébe nem tartozó feladatokat is ellássa?

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.

Kérdés: Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?