Szabadságra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munka­vállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a távolléti díj egy órára eső alapbérrészét havibér esetén úgy kell kiszámítani, hogy a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Távolléti díj a szabadság időtartamára

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
Részlet a válaszából: […] ...a gyakorlatban elterjedt számítási mód, hogy a távolléttel érintett hónapokban a ledolgozott időt munkanapokban számolja el a munkáltató. Például a jelen esetben az 5 munkanap szabadság mellett 18 ledolgozott munkanapra járó díjazást így számítja: 300 000/23...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Munkaidőkeret – a távollétek számítása

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló munkaidejének számítása hogyan történik helyesen? A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. 2012. évben 252 munkanap (252 x 8 = 2016 óra) és 9 munkaszüneti nap (9 x 8 = 72 óra) van, ez összesen 261 nap (2088 óra). 2012-ben az általános 5+2-es munkarendben 2016 órát kell ledolgozni, és 9 ünnepnap lesz, amely hétköznapra esik, ezekre a napokra megkapjuk a besorolási bérünket munkavégzés nélkül. Például, 2012. március hóban 21 munkanap és 1 ünnep van, a havidíjas munkavállaló 22 napra kapja meg a havi munkabérét. A megszakítás nélkül dolgozó munkavállaló esetében, ha ő ünnepen nem végez munkát, akkor az ünnepet eleve ledolgozottnak kell tekinteni, és neki is 22 (21+1) nap az osztószáma, vagy a ténylegesen ledolgozott idejét veszem alapul, és a 21 nap lesz az osztószáma? Munkaidőkeret alkalmazásakor megszakítás nélküli munkavégzés esetén a munkaidő számításánál a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, azaz a munkaidő elszámolásakor eleve ledolgozottnak kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni [Mt.118/A. § (5) bek.]. A törvény tehát választási lehetőséget kínál, a munkáltatódöntheti el, melyik számítási móddal él. A kérdésben említett márciusi példánálmaradva, az egyik lehetőség az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Munkabérigény és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegése

Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?
Részlet a válaszából: […] ...helyen ésidőben, munkára képes állapotban megjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni,illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni [Mt.103. § (1) bekezdés a) pont]. Ehhez kapcsolódóan kimondja azt is a törvény,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szabadságfelhalmozódás GYES-ről való visszatérés esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2002-ben szülte első gyermekét, azóta szült még kettőt úgy, hogy folyamatosan szülési, majd fizetés nélküli szabadságon (GYED, GYES) volt. Szeptembertől kíván visszatérni a munkába. Kérdésünk: hány év fizetett éves szabadság halmozódott fel számára a távol töltött kilenc év alatt? Mire kell még odafigyelnünk e szabadságok kiadásakor?
Részlet a válaszából: […] ...amunkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapottfizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonosmunkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközbenmegvalósított átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. általános szabálya alapján a munkavállalót, ha amunkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiattkiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Előrebocsátjuk, hogy a kérdés teljes körű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...idő különbözeteként jelentkező munkaidőt (ha napi 12 óráravolt beosztva, akkor a "maradék" 4 órát) pedig a munkaidőkeret tartama alatt amunkáltató munkaidőként beoszthatja. Ha erre nincs lehetőség, a különbözetre amunkavállalót az állásidőre járó díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet [Mt. 134. § (3)bekezdés b) pont]. Vagyis, ha 2009 januárjában visszatér dolgozni a fizetésnélküli szabadságáról, akkor munkáltatójának valóban kötelessége, hogylegkésőbb harminc napon belül kiadja az Ön számára a korábbi évek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Részmunkaidős munkavállaló – csökkenthető-e a szabadsága?

Kérdés: A cégnél dolgozó egyik munkavállaló a családi életére hivatkozva kérte részmunkaidős foglalkoztatását. Az igényének megfelelően módosítottuk a szerződését, így a hét minden munkanapján rövidebb munkaidőben dolgozik. Felmerült bennünk, hogy a napi 8 órában foglalkoztatottakkal összehasonlítva a részmunkaidős munkavállaló napi 6 órás – és sajnos az átlagtól elmaradó, nem az elvártaknak megfelelő – munkája után járó szabadság csökkenthető-e részmunkaidejével arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 151. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján aszabadság idejére járó távolléti díj is a munkaidővel arányos időre jár. Amunkáltató a részmunkaidős munkavállaló esetében, a hátrányos megkülönböztetéstilalmából is következően sem csökkentheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.