Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Részlet a válaszából: […] ...idő "mértékegysége" a naptári nap, nem pedig a munkanap [Mt. 69. §], ebben a tekintetben éppen ezért nincs jelentősége annak, hogy a munkáltatónál éppen nem naptári nappal azonos a munkanapok meghatározása.Az Mt. 25. §-ának (2) bekezdése értelmében a napon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] ...napon történő munkavégzés esetén illeti meg. Szemben a vasárnapi pótlékkal, nincs jelentősége, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el (Mt. 102. §), és annak sincs, hogy a munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján feltételezzük, hogy a munkavállaló teljesítménybért nem, kizárólag időbért kap munkáltatójától. A felmentési időre távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 70. § (3) bek.]. A távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény megengedi a munkáltatónak, hogy átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben (átirányítás), munkahelyen (kiküldetés) vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...akkor -figyelemmel arra, hogy a munkavállaló "a munkaszüneti nap miatt mentesülne amunkavégzési kötelezettsége alól" – erre a napra a munkáltató köteles kifizetnirészére a távolléti díjának a 70 százalékát [Mt. 137. § (3) bekezdés]. Haviszont hétvégére esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.