Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?
Részlet a válaszából: […] ...abba a jogviszony szünetelésének ideje is beszámít. Mivel e szabályok további korlátozást nem tartalmaznak, beszámít a kötelező és a munkáltató engedélye alapján biztosított fizetés nélküli szabadság ideje is. A szünetelés e szabálya eltér az egyébként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szakképzési munkaszerződés – a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezett a jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel;–a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (költségvetési intézménynél) 1992. július 1-jét követően közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő;–a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Thaiföldi diák munkavállalása Magyarországon

Kérdés: Alkalmazhatunk-e olyan thaiföldi állampolgárt, akinek a tartózkodási engedélyét tanulmányi célra adták ki?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállalási engedély három fajtája adható ki:–Munkavállalási engedély (a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával, ekkor a munkáltatónak előzetesen az ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigényt kell bejelentenie, amely alapján a hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Hallgatói munkaszerződés tartama – nem jogosít jubileumi jutalomra

Kérdés: Amennyiben valaki az Nftv. 44. §-a alapján a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál díjazás ellenében szakmai gyakorlatot teljesített, akkor a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján ez az időtartam a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének f) pontja így szól: "a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál az e törvény, a Ktv., Ktjv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni." Az Nftv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Nyugdíjas óvodapedagógus – variációk a foglalkoztatásra

Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...azonos feltételekkel foglalkoztatható. Önkormányzati fenntartású óvodában a Kjt., az Mt. és az Nkt. szerint közalkalmazottként, magánmunkáltatóként működő óvodában az Mt. és az Nkt. szerint munkavállalóként. Ezen túlmenően alkalmazhatóak még óraadóként is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál

Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlat körülményeinek pontos ismerete nélkül a kérdés pontos megválaszolására nincs mód. Amennyiben a gyakorlat nem áll kapcsolatban a felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokkal, akkor az alábbi, szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Hallgatói munkaszerződésre alkalmazandó szabályok

Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó rendelkezéseket is [Nft. 44. § (2) bek.]. A kollektív szerződés hatálya az Mt. 279. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed – a hallgatóra tehát nem, mivel ő nem munkaviszonyban dolgozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.], sem egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség [Eho-tv. 3. § (5) bek.].Bejelentési kötelezettség egyébként a munkáltatót és a kifizetőt terheli – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Közszolgálati jogviszony igazolása

Kérdés: Egyik kollégánk a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomba beszámítandó időtartam egy részét (tanulmányai alatt a nyári szünidőben 1968-ban és 1969-ben végzett munka) nem tudja eredeti iratokkal igazolni, mert a korábbi munkáltató megszűnt. A munkatársunk az egyik regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól hozott hitelesített fénymásolatot a munkaviszony-nyilvántartó lapokról (az általa beszámítani kért időtartamról), melyeken feltüntetésre került a munkáltató megnevezése, címe, bélyegzője, a munkaviszony időtartama. Elfogadható-e ez a betekintési jegyzőkönyv mellékletét képező munkaviszony-nyilvántartó lapról készített hiteles fénymásolat a munkaviszony igazolásához?
Részlet a válaszából: […] ...adatokalapján kerül sor, azt a köztisztviselő besorolása, illetve a jubileumijutalomra jogosító idejének megállapítása szempontjából a munkáltatónak el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
2