10 talált cikk a szabadság , köztisztviselő , adó , jogviszony megszűnése , munkáltató kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek a jogviszonya megszűnésekor a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltásáról – a megszűnés jogcímétől függetlenül – intézkedni kell. A több mint négy éve görgetett (felhalmozódott) szabadság a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – kifizethető? Hiszen maga a Kttv. is kimondja, hogy a szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a jogviszony megszűnésének napján kezdődik.

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő ki nem adott szabadságát a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónak át kell-e vennie, tekintettel a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésére, miszerint, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni?

Kérdés: A köztisztviselőnek a tárgyévet megelőző évről (2020) 9 nap ki nem adott szabadsága van. AKttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Ennek értelmében a köztisztviselő tárgyévi szabadsága: 25 munkanap alapszabadság és 11 munkanap, a besorolása szerinti pótszabadság, valamint az előző évről áthozott 9 munkanap ki nem adott szabadság. A tárgyévben (2021) összesen így 45 munkanap szabadság illeti meg. A köztisztviselő 2021. július 3. napjától nyugdíjra lesz jogosult. A Kttv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselő részére, ha jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Jelen esetben a 2021. január 1. és július 2. közötti időszakra, az időarányos szabadság számításnál a tárgyévet megelőző (2020. évről áthozott), de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanapot is arányosítani kell a jogviszony megszűnésekor, vagy az külön kezelendő ebben az esetben?

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?

Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és a tavalyi évről nagyon sok szabadságom maradt benn. Biztos, hogy az idén sem fogom tudni kivenni az összes idei és a tavalyról maradt szabadságomat. Sok kollégám is így van ezzel. Így elveszik számunkra a tavalyi évi szabadság. Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a munkáltatóm kifizesse a tavalyról maradt szabadságomat?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?