Szülői szabadságra járó díjazás kiszámítása

Kérdés:

Hogyan kell kiszámítani a szülői szabadságra járó díjazást, ha GYED-en vagy GYES-en van a munkavállaló? Bruttót csökkentünk bruttóval, vagy a nettó összegekkel kell számolni? A GYES napi összegének megállapításánál fixen harminccal vagy a hónap naptári napjaival kell osztani? Mi történik, ha a nem kifizetőhely munkáltatónak nincs tudomása a kifizetéskor, hogy a munkavállaló GYES-en vagy GYED-en van? GYED esetén, ha nem kifizetőhely a munkáltató, honnan tudja a GYED napi összegét? Az információ megérkezéséig ki kell-e fizetni a díjazást? Ki kell mutatni bárhol a csökkentés összegét, vagy elegendő a kifizetendő csökkentett összeg megállapítása?

Részlet a válaszából: […] ...eső összege a havi összeg harmincadrésze [Cst. 26. § (2) bek.]. Ez tehát független attól, hogy hány napos hónapról van szó. Ha a munkáltatónak nincs hivatalos tudomása arról, hogy a munkavállaló GYED-en vagy GYES-en van, illetve nem ismeri a GYED naptári napi összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Apasági és szülői szabadság együttes igénybevétele

Kérdés: Amennyiben az anya CSED-et vesz igénybe, majd a szülők egyike a továbbiakban GYED-et vagy GYES-t vesz igénybe a gyermek 3 éves koráig, akkor az apa a CSED alatt jogosult-e a 100%-os, illetve 40%-os távolléti díjra, míg a másik szülő a szülői szabadság alapján járó 10%-os távolléti díjra jogosult, azaz praktikusan halmozhatóak-e ezek a juttatások? Az apasági szabadság 6. napjától jár-e visszatérítés a munkáltatónak az államtól?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 146. § (4) bek.].Az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre (535/2022. Korm. rendelet 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)–(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.].A második kérdésben említett – közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó – szabály szerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.