9 talált cikk a rendes munkaidő , munkaidőkeret , munkavállaló , órabér , munkáltató kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló 3 havi időkeretben dolgozik, az éppen aktuális keret elszámolása a 2021. október 1. – december 31. közötti időszak. A dolgozó 2021. november 27-28-án a beosztásától eltérően – mivel ez a két nap a beosztás szerint pihenőnap lett volna – munkavégzésre lett berendelve, mindkét nap 8 órára. Az így keletkezett 2×8 óra rendkívüli túlóra elszámolását az adott hónapban kell-e megtennünk, vagy a munkaidőkeret végén? Mi lenne a helyes mérték, 50%, 100%, 150% vagy 200%, és ez összegszerűen mit jelent a 2×8 óra esetében, ha az órabér 1548 Ft?

Kérdés: Jól tudjuk, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabéres munkavállalót abban az esetben is távolléti díj illeti meg az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon, ha munkavégzésre be van osztva, vagyis a távolléti díj független a beosztástól?

Kérdés: Cégünk 3 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Havibéresek jelenleg. Szeretnénk a béreket a teljesítményük alapján a havibéren felül még növelni. A teljesítménybér bevezetésének milyen feltételei vannak? Havibér alkalmazása mellett adható-e? Ezenkívül még a mozgóbér alkalmazása is egy lehetőség lehetne. Amozgóbér bevezethető-e havibér mellett, ha igen, milyen feltételek kellenek hozzá? Milyen törvényi előírások vonatkoznak a fenti lehetőségekre?

Kérdés: Szállodai tevékenységet folytató munkáltató (0-24 órában) dolgozóival kötött munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató, a munkavállaló munkaköre is rendeltetéséből adódóan e napokon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. A munkavállalók szállodai recepciós, fürdőrecepciós, uszodamester munkakörökben dolgoznak, 2 havi munkaidőkeretben, általában napi 12 órás beosztás szerint. A fürdő nyitvatartása eltér a szállodáétól, hétfőtől szombatig 08-20 óráig, vasárnap 8-12 óráig tart nyitva. Jogosult-e bármelyik dolgozó (akár a szállodában, akár az uszodában dolgozik) vasárnapi munkavégzés esetén vasárnapi pótlékra? Illetve havibéres elszámolás esetén, mivel a fizetett ünnep bérét eleve tartalmazza a havibér, 100% bérpótlékon kívül (havibér/174 x munkaszüneti napon ledolgozott óraszám összegen) felül bármilyen egyéb juttatásra? (Az esetleges éjszakai, illetve műszakpótlék természetesen elszámolásra kerül.)

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?

Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló 2013. augusztus hónapban napi 12 órás beosztással 180 órát dolgozott. Munkaszüneti napon, 20-án szabadnapja vagy pihenőnapja van. Milyen díjazás illeti meg erre a hónapra? Mennyi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munka, illetve jár-e neki díjazás a munkaszüneti nap miatt? Általános munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak jár-e díjazás erre az augusztus 20-i munkaszüneti napra, munkavégzés nélkül?

Kérdés: Munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, órabéresként dolgozik a munkavállaló. Ilyenkor a munkaszüneti napot hogyan kell figyelembe venni? Mikor jár távolléti díj?
1. Ha a dolgozók egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ez a plusz 8 óra már rendkívüli munka­időnek minősül? A teljesítendő munkaidő csak 160 óra lehet? Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Mivel március 15. péntek volt, emiatt figyelmen kívül kellene hagyni az ünnepet, és csak 160 órát lehet előirányozni rendes munkaidőként?
2. Az Mt. alapján az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Tehát csak akkor kell kapnia a munkavállalónak távolléti díjat, ha órabéres, és márciusban 20 napot ledolgozott, 160 órát, és otthon van 15-én (8 óra távollét)? Vagy nem jár neki semmi távolléti díj abban az esetben, ha a munkáltatója előírt neki 21 nap munkanapot, és ő ledolgozta a 168 órát kevesebb mint 21 nap alatt, napi 12 óra munkával, és március 15-én a pihenőnapját tölti otthon? Neki is jár ilyen esetben minimum 11 szabadnap (10 szabadnap + 1 ünnep), mint annak, aki hétfőtől péntekig dolgozik?

Kérdés: A 2013. május 21-i kiadványuk 1663. számú jogesetével kapcsolatban szakmai észrevételt teszek. Már a címével is problémám van, mert az úgy szól, hogy "Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként". Mind a régi Mt., mind az új Mt. a rendkívüli munkavégzés tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés ideje (Mt. 107. §). A cím viszont azt sugallja, mintha a kérdező munkaidőkeretben történő munkavégzést említene, mert az ott alkalmazott ún. egyenlőtlen munkaidőnél alkalmazható a kiegyenlítési szabály. Önök azt a választ adják, hogy a rendkívüli munka­időt lehet szabadidővel kompenzálni. Ezzel a megállapítással nem értek egyet, mert megítélésem szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkát minden esetben ki kell fizetni, és a felek kizárólag a rendkívüli munkaidőhöz rendelt pótlék tekintetében köthetnek egyezséget. Az Mt. 143. §-a ezt a szabályt tételesen rögzíti, nevezetesen, a munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár a rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén. Az Mt. azt is kógens módon rögzíti, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.