Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek., 148. § (1) bek. a) pont, 149. § (1) bek.].Ha a munkáltató a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] ...vagy ehelyett legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A heti pihenőnapokat (pihenőidőt) a munkáltató jogosult egyenlőtlenül is beosztani, azt viszont nem teheti meg, hogy a munkaviszony fennállása alatt egyáltalán nem oszt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Jubileumi jutalom – a kifizetés esedékességének napja

Kérdés: A 30 éves jubileumi jutalmat mi alapján számítják ki? 1986. szeptember 1-jén kezdtem meg közalkalmazotti munkaviszonyomat, és 2016. augusztus 31-én még 100%-os volt az illetmény, 2016. szeptember 1-jén már csak 70%-os. A munkáltató ezért a 70%-os illetmény alapján számolta ki a jubileumi jutalmamat. Találtam egy döntést (EBH2001. 479), ami kimondja, hogy a jubileumi jogosultsági időt naptári napként kell számolni és nem határidőként. Véleményem szerint 2016. augusztus 31-én jogosulttá váltam a jubileumi jutalomra a 100%-os munkabérem alapján. A munkáltatóm ezt nem így látja. Mi az Önök álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...így azt a jogosultság – és nem a kifizetés – napján érvényes illetmény alapján kell meghatározni. Ezért álláspontunk szerint a munkáltató jogellenesen jár el, ha a kifizetés időpontjában érvényes – alacsonyabb összegű – illetmény alapján teljesíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...Hangsúlyozzuk, hogy a 12 órás hosszabb teljes napi munka­idő alkalmazásához, vagy egy napra 24 óra beosztásához nem elegendő, hogy a munkáltató készenléti jellegűvé "nyilvánít" egy munkakört, hanem ehhez az adott munkakört betöltő munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Napi munkaidő emelése 12 órára

Kérdés: A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?
Részlet a válaszából: […] ...ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló megkötötte a hosszabb teljes munkaidőre vonatkozó megállapodását a munkáltatóval. A munkavállalóval tehát ez egy újabb megállapodás; az első a hosszabb teljes munkaidőre szól, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Felmondási idő számítása

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg? Ezeket az időtartamokat milyen formában számoljuk: év/hónap/nap (pl. 20 év 7 hónap 1 nap), vagy év/nap (pl. 20 év 213 nap)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt számítás annyiban helytelen, hogy magát a felmondási időt nem kell figyelembe venni a felmondási idő hosszának meghatározásakor. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A mértékét is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Bérpótlékok, ügyelet, beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Üzemanyagkút-kezelők munkaidő-beosztásához és a pótlékok megállapításához kérem a segítségüket. Eddig két hónapos munkaidőkeretben dolgoztak, kölcsönös megállapodás szerint 24/48 órás rendben (18 óra munkaidő + 5 óra ügyelet + 1 óra étkezési idő). Ez egy hónapban maximum 10 munkanapot jelentett (240 óra). Az ügyeleti és éjszakai pótlék lett megfizetve. Ügyeleti időben a pihenés biztosítva van, de vagyon- és életvédelem miatt mindig legalább két fő tartózkodik az üzemanyagtöltő állomáson. Az új Mt. szerint hogyan tudjuk ezt a beosztást fenntartani, milyen mértékű a kötelező pótlékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [új Mt. 99. § (3) bek., 92. § (2) bek.]. A munkáltató e megállapodásokat köteles nyilvántartani [új Mt. 134. § (4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.