Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele

Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
Részlet a válaszából: […] ...pontosan azt az időtartamot, amelynek el kell telnie ahhoz a munkaviszony felmondással történő megszüntetését követően, hogy a munkáltató a felmondással érintett munkaköröket ismét új munkavállalókkal töltse be. A gyakorlat szerint ugyanakkor aggályos, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: A vezető állású munkavállalóval 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkaszerződést, mely tartalmazta a versenytilalmi megállapodást. E szerint a munkaviszony megszűnése esetén 1 éven keresztül, 2 havi átlagkereset megfizetése ellenében nem szerezhet tulajdonjogot, részesedést, illetve nem lehet munkavállalója, tanácsadója cégünk meghatározott magyarországi versenytársainak. 2012. július 1-je után az új Mt. miatt aláírt egy "Munkaszerződés módosításokkal egységes szerkezetben" megnevezésű dokumentumot, melyben nem módosítottunk a versenytilalmi megállapodás részen, annak ellenére, hogy az új Mt. már a megállapodás ellenértékét a megállapodás időtartamára eső alapbér minimum 1/3 részében állapítja meg. 3 hónappal ezelőtt a munkavállaló munkaviszonyát közös megállapodással megszüntettük, és miután fenntartottuk a megállapodást, 2 havi átlagkeresetet fizettünk ki a munkaviszony megszűnésekor. Helyesen jártunk-e el, vagy az új Mt. szabályait kellett volna alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését követően csak abban az esetben volt köteles – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 3 évig – tartózkodni a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartástól, ha erre vonatkozóan, megfelelő ellenérték fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Határidő és időtartam számítása – eltérő szabályok

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal nem voltunk megelégedve. A szerződésében három hónap próbaidőt kötöttünk ki. A próbaidő 2014. szeptember 27-én, szombaton telt le. Mivel előző nap a munkavállaló nem jött be dolgozni, mi postán feladtuk neki a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, melyet a következő hétfőn kézhez is vett. Most azonban azzal keresett meg a munkavállaló, hogy jogellenes volt a felmondásunk, mivel a próbaidő letelte után mondtunk fel neki, és ezért bírósághoz is fog fordulni. Megalapozott lehet a követelése, hiszen mi még a próbaidő alatt feladtuk neki a nyilatkozatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...a naptár az irányadó (Mt. 26. §). Tehát a kérdésbeli esetben nem elegendő, hogy a próbaidő utolsó napján postai úton küldi meg a munkáltató az azonnali hatályú felmondást, mivel a megszüntető jognyilatkozatot a próbaidő tartama alatt a munkavállalónak kézhez is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény megengedi a munkáltatónak, hogy átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben (átirányítás), munkahelyen (kiküldetés) vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellenértéke

Kérdés: 2009-ben a kollégámnak megszűnt a munkaviszonya. Ezután az ő munkáját is, akaratomon kívül, nekem kellett elvégezni. Több hónapon keresztül egy fillért sem kaptam érte, de felelősségre vonást a munkáért igen. Hónapok elteltével kreáltak egy megbízást, amit a mai napig nem vontak vissza. A munkát már nem én végzem, aki pedig most a felelőse, többszörös bért kapott, illetve kap. Kérdésem: a ki nem fizetett munkám bérét kérhetem-e?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 83/A. § (1) bekezdése szerint nem minősülmunkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló – a munkáltató működésévelösszefüggő okból, ideiglenesen – a munkáltató utasítása alapján, eredetimunkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Amint ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság BH 2004. 332. számonközzétett ítélete megállapítja: munkaviszony nem létesülhet, ha a munkáltatóijogkör gyakorlója és a munkavállaló személye azonos. A munkaviszonylétesítésének – a Gt. és az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszából: […] ...munkabérről akkor beszélünk, amikor a munkáltató amunkaszerződés alapján jogszerűen járó, esedékessé vált munkabért nem fizetimeg, ideértve azon esetet is, amikor a bíróság megállapítja, hogy a munkáltatójogellenesen szüntette meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Versenytilalmi megállapodás – megfelelő ellenérték

Kérdés: Cégünkhöz gazdasági igazgatói munkakörbe szeretnénk felvenni egy új munkavállalót. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva azonban versenytilalmi megállapodást is szeretnénk kötni a munkaszerződésbe foglaltan. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha a munkabérébe beépítenénk a díját annak, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén más konkurens cégnél egy évig ne helyezkedjen el. Belefoglalhatjuk-e ezt a munkaszerződésbe akként, hogy "a versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkabérbe került beépítésre"?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 3. § (6) bekezdése értelmében munkaviszony megszűnésétkövetően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, mellyel a munkáltatójogos gazdasági érdekét veszélyezteti, feltéve hogy a felek ilyen tartalmúmegállapodást kötöttek egymással, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
Részlet a válaszából: […] ...joga, hanem kötelezettsége is.A törvény alapján bértartozásnak kell tekinteni afelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelőminden munkabértartozást, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítéstis, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] ...is kiemelte, hogy ahatározott időre szóló második és az esetleg azt követő munkaszerződés – ha ahatározott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdekek nélkültörténik, és ez a munkavállaló jogos érdekének csorbítására vezet –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
2