3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
2. cikk / 3 Öt munkanap szabadság áthúzódása 2018-ra
Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki heti 20 órában dolgozik. Hétfőn és szerdán nyolc órára, pénteken négy órára van beosztva, kedden és csütörtökön nem kell jönnie. Esetében hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a következő évre átvihető öt nap szabadság? Csak azokat a napokat kell számolni, amikor dolgozik? Jogszerű, ha január 3., 5., 8., 10. és 12. napra kapta meg ezt a tavalyról megmaradt öt munkanap szabadságot? A januárra kivett napokra már a 2018-as minimálbért kell fizetnünk, akkor is, ha ezek még 2017-re járó szabadságok voltak?
3. cikk / 3 Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál
Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?