Ügyelet, készenlét elrendelése munkanapokra

Kérdés:

Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Ha a munkarendbe beleírjuk, hogy a szakmai felügyeletet (ügyeletet) ellátó munkavállaló kötelező pihenőnapja a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő, valamint a szombat–vasárnapért 50% ügyeleti pótlékot számfejtünk csak, akkor az Mt. szerint helyesen járunk-e el? A belső szabályzatok felülírják/felülírhatják az Mt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhetők el [Mt. 110. § (2) bek.].Ügyelet (amikor a munkáltató a munkavállaló számára meghatározza a rendelkezésre állás helyét) esetére 40%, készenlét (amikor a tartózkodási helyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...felüli órákat teljesítenek, azaz többet dolgoznak, mint amit a munkaszerződésük előír (napi nyolc óra). A kérdésből az is kiderül, a munkáltató nem vitatja, hogy ezekben a többletórákban munkavégzés történik, illetve elismeri, hogy sok esetben a feladatokat nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőért járó díjazást csak akkor kell figyelembe venni, ha azt pótlékátalány (Mt. 145. §) formájában határozta meg a munkáltató, egyéb esetekben nem. A kérdése szerinti távolléti díj részeként csak a vasárnapi pótlékot kell figyelembe venni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Munkabér elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Az ágazati kollektív szerződés alapján hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. A munkavállalók havonta a teljesített órák, illetve a teljesítmény alapján kerülnek elszámolásra (éjszakai, ügyeleti stb. pótlékokat megkapják). Akinek a keret végén (decemberben 128 óra) kevesebbet kell dolgozni a havi kötelező óránál (az előző hónapokban többet dolgozott), ezért a munkabére nem éri el a kötelező óra alapján számított bér összegét, neki ezt az összeget kell fizetni december hónapra? Ha igen, a többletkifizetés az előlegfizetés szabályai szerint visszavonható-e, vagy a ténylegesen ledolgozott időre (128 órára) járó bért kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás hasonló órabér esetén is. A törvény szerint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Távolléti díj számítása több műszakos tevékenységben

Kérdés: 2013. január 1-je után szabadság idejére milyen díjazás illeti meg a munkavállalókat abban az esetben, ha több műszakos munkarendben vannak foglalkoztatva? Távolléti díj számításánál az elmúlt hat hónap bérpótlékai is részei a távolléti díjnak, illetve délutános munkarend esetén a távolléti díjat még műszakpótlékolni is kell? Esetleg a munkáltató döntése, hogy a távolléti díj számításánál veszi figyelembe az elmúlt hat hónap műszakpótlékait, vagy az alap távolléti díjat műszakpótlékolja? Nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a sima aktuális havi alapbér az irányadó a szabadság díjazásánál, vagy itt is távolléti díjat kell számítani (ami az elmúlt hathavi bér függvényében kevesebb is lehet, mint az aktuális alapbér)?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő bérpótlék egymást kizáró számítási módok, együttesen egy távollét esetén nem alkalmazandók – minderről viszont nem a munkáltató dönt, hanem erről a törvény rendelkezik.Az Mt. a 174-es osztószám alkalmazásának előírásával szükségszerűen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ismeri a "folyamatos munkarend" fogalmát. A kérdésben felvázoltak alapján feltételezhetően megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál dolgoznak az érintett munkavállalók – feltéve ha megfelel foglalkoztatásuk a következő törvényi meghatározásnak:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Szabadnap a munkaszüneti napi munkáért?

Kérdés: Alkalmazottaink a kórházban hathavi munkaidőkeretben és három műszakos munkarendben dolgoznak. A munkaszüneti napon beosztás szerint dolgozók a havi díjazásukon felül megkapják a munkaszüneti napra járó 100%-os bérpótlékot is. Jár-e plusz szabadnap is részükre?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogyamennyiben a beosztása szerint munkaszüneti napon munkát végző részére abeosztása szerinti napi rendes munkaidőt meghaladóan a munkáltató egyedimunkáltatói intézkedéssel rendkívüli munkát rendel el, a rendkívüli munkaidejére a munkavállalót az Mt. 149....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.