Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] ...szabályai szinte maradéktalanul irányadók [Kjt. 59. §]. Ebből következően a közalkalmazotti jogviszonyban sincs rugalmas munkaidő. A munkáltató a törvényi szabályok alapján csak a teljes munkaidő beosztására vonatkozó jogot tudja átengedni a közalkalmazottaknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. Ez az ún. felmentési idő, amely munkáltatói felmondás esetén minden esetben jár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadság kiadása részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadság kiadása kettős munkaviszonyban

Kérdés: Cégünk év közben kettéválasztotta tevékenységi köreit. A fő profiljában folytatta tevékenységét, a meglévő munkavállalók munkaideje felére (4 órára) csökkent. A másik profilra új céget hozott létre, a szóban forgó munkavállalókat felvette a fennmaradó 4 órára. Mi a teendő ilyenkor a munkavállalók szabadságával abban az esetben, ha a profilmegosztásig nem időarányosan vették azt ki? Az új cégben már csak időarányosan lehet kiadni a szabadságokat, ami jóval kevesebb lenne, mint ami őket megilletné. A fennmaradóban pedig jóval több szabadság "maradt". Átvihető az új cégbe a fennmaradó ki nem vett szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásra kerülő munkaidő mértéke – és annak díjazása – tekintetében hoz változást a részmunkaidő.Az új cégben (a második munkáltatónál) létesített új munkaviszonyokban időarányosan illeti meg a munkavállalót szabadság, ami alapján előfordulhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a szempontból tehát "kötöttebb műfaj", mint a szabadság.Akárcsak a szabadság, a betegszabadság is a tárgyévre (illetve az adott évben a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időre) jár, nem pedig a munkaidőkeret időszakára. A munkaidőkeret lejártakor tehát, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadságelszámolás órákban

Kérdés: Az egy műszakos munkarendünkben hétfőtől csütörtökig fél órával hosszabb, pénteken két órával rövidebb a munkaidő. Helyes az a megállapítás, hogy 2013-ban minden munkavállaló szabadságát órában kell (lehet) nyilvántartani? Mi történik az esetleg év végére megmaradt töredékórákkal, hogyan adom ki, hiszen az általános szabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...ki nem vett töredéknapjai maradnak (pl. 2,5 nap szabadság), akkor ezt is a tárgyévben kell kiadni (új Mt. 123. §). Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a töredéknapnak megfelelő mértékű munkaidőt kell beosztaniuk a szabadságnapokra, hogy ne maradjon természetben ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...4 munkanap rendesszabadság járt volna a két hónapos munkaviszonya alatt.A szabadságról nem a munkaszerződésben kell rendelkezni,hanem a munkáltatónak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg kelltájékoztatnia a munkavállalókat a rendes szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.