Közszolgálati tisztviselő előző évi ki nem adott szabadságának megváltása

Kérdés:

Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás – tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás – tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.

Részlet a válaszából: […] ...évében kell kiadni, ám a Kttv. megenged olyan eseteket, amikor a szabadság később is kiadható. A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a közszolgálati tisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Kerekítés a szabadság számításánál

Kérdés: 2016 novemberében munkahelyet váltottam, és sajnálatos módon a két munkáltató között elveszett egy szabadnapom. Az előző munkahelyemen 2016. november 4-ig dolgoztam, a jelenlegi munkahelyemre pedig 2016. november 7-től vagyok bejelentve. A két időpont között egyetlen hétvége (48 óra) telt el, ami hivatalosan nem tartozik egyik munkáltatóhoz sem. Ez az esetek 99%-ában nem okoz problémát, nekem azonban többszörösen is: egyrészt elestem a hétvégi hazautazási költségtérítéstől (ez a kisebbik baj), másrészt a kerekítés szabályai miatt elveszett egy nap szabadságom. (Az egyik munkahely a 19,4 napot, a másik pedig a 3,45 napot kerekítette lefelé.) Mi a gyakorlat ebben az esetben, hogyan tudnám érvényesíttetni a nekem járó 23. nap szabadságomat?
Részlet a válaszából: […] ...év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak. Így jogszerűen jártak el a munkáltatók, amikor egyrészt a november 4-ig fennálló, másrészt a november 7-én kezdődő munkaviszonyban a szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Töredéknapi szabadság kiadása – ha órákban számolnak el

Kérdés: 12 órás műszakokban, de teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak év végén négy óra kivehető szabadsága maradt. Hogy adom ki ezt a négy órát, fél nap szabadsággal, vagy fel kell kerekíteni egész napra?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.]. Az tehát nem lehetséges, hogy egy munkanapon a munkavállaló a munkaidő egy részében szabadságon van, a másik részében pedig a munkáltató rendelkezésére áll. Ha a munkáltató az egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett a szabadságot órában tartja nyilván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén

Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Részlet a válaszából: […] ...nem a munkaszerződés szerinti, hanem a beosztás szerinti napi munkaidő felét tekintve kell a kerekítés szabályát alkalmazni. Ugyanakkor a munkáltató a munkaidő-beosztást maga állapítja meg, így lehetősége van arra, hogy a munkavállalónak az adott munkanapra annyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.