Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ügyfelünk rugalmas munkaidőt kíván bevezetni munkavállalói körében. A peremidő reggel 6 és 10 között, valamint 15 órától este 20 óráig tartana, a törzsidő pedig 10 és 15 óra között. A tervezett munkaidőkeret tartama 1 vagy 3 hónap lesz. A munkavállalók között vannak olyanok, akik készenlétet is ellátnak. Amennyiben például 20 órától kezdődne a készenlét, és a munkáltató utasítása alapján 22 órától tényleges munkavégzésre kerülne sor két órán keresztül, akkor ez, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, a munkáltató szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mint a peremidőn kívüli rendkívüli munkavégzés? A munkaidőkeret végén ugyanúgy kell ezzel a tartammal a munkáltatónak számolnia, mint a peremidőn kívül végzett rendkívüli munkaidő tartamával? Ebben az esetben a készenlét ideje alatt végzett munka (a példában 2 óra) elszámolható a munkaidőkeret terhére, így, ha ennek megfelelően a következő munkanapon (például) két órával kevesebbet dolgozik a munkavállaló a peremidőben, aznap csak 6 óra telik munkavégzéssel, azzal a munkaidőkeretre tekintettel a munkaidő átlagos 8 órányi tartama megvalósul? Ha az előző kérdésre a válasz igen, a munkáltató abban az esetben is köteles az éjszakai pótlék mértékét megfizetni (ez alól tehát akkor sem mentesül, ha a készenlétben munkával töltött időt a munkaidőkeret terhére elszámolják), valamint a készenlétben töltött, de munkavégzéssel nem érintett órákra az erre vonatkozó pótlékra is változatlanul jogosult a munkavállaló? A munkáltató elsődleges célja, hogy megállapodjon a munkavállalókkal a rendkívüli munkaidő szabadidővel történő kompenzálásában, ilyen szempontból szeretné azt tudni, hogy a készenlét során végzett rendkívüli munkaidő óráit hogyan kell beszámítani.
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezett, és a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon [Mt. 110. § (1), (4) bek.]. Készenlét esetén a rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Éjszakai munka és készenlét elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkavállaló a munkaidőkeret alatt éjszaka is dolgozik, akkor ezt nem kell még pluszban elszámolni neki (15%-os pótlék), hanem csak beleszámítani ezeket az órákat is a munkaidőkeret alatt ledolgozható óraszámba? Ugyanez felmerül a készenlét kapcsán is. Ha készenlétet rendelnek el a munkaidőkeret alatt, és ezalatt túlórái lesznek, azt is bele kell számítani a munkaidőkeret óraszámaiba? Ezekben az esetekben a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot csak akkor kell kifizetni, ha a munkaidőkereten felüli óraszámot rendelik el?
Részlet a válaszából: […] ...(rendkívüli munkaidőt) a tárgyhavi bérrel együtt el kell számolni, függetlenül attól, hogy a munkaidőkeretben beosztható órákat a munkáltató teljes egészében felhasználta-e a keret tartama alatt. Tehát a készenlét alatt teljesített munkavégzést akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Műszakpótlékra való jogosultság megszakítás nélküli tevékenység esetén

Kérdés: Havibéres, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalónak jár-e műszakpótlék vagy éjszakai pótlék, ha olyan beosztásban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató tevékenysége akkor minősül megszakítás nélkülinek, haa) naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott leírt időszakban szünetel, ésb) társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ez magában foglalja a beosztás megváltoztatásának jogát is, ezért nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével a korábbiakhoz képest eltérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Gépjárművezetők műszak- és éjszakai pótlékra való jogosultsága

Kérdés: Bérszámfejtést végzünk egy fuvarozó cégnek, és a pótlékok elszámolása során nézeteltérésünk támadt. Az eddigi gyakorlat szerint az Mt. szerint jártunk el (munkaszerződésben is erre hivatkoztak), és amennyiben a dolgozó jogosult volt a műszakpótlékra, úgy azt számoltuk el, amennyiben csak éjszakai pótlékra volt jogosult, akkor azt számoltuk el, 22-06 óra közötti munkavégzés esetén.
1. Ügyfelünk szerint a Kkt. szerint a gépjárművezetők esetében másként kell eljárni a pótlékok számítása során. Az említett törvény csak az éjszakai pótlékról rendelkezik. Kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalónak nem kell számfejteni műszakpótlékot akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá az Mt. szerint? A gépjárművezetők esetében az éjszakai pótlékot mikortól kell számfejteni?
2. A munkavállalókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják. Ha szombati napon is dolgozik a munkavállaló, és ezzel együtt sem éri el a ledolgozott munkaórák száma a munkaidőkeretben előírtat, megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os pótlék, és azt minden hónap végén ki kell fizetni? Ha a szombati nap helyett következő héten szabadnapot kap, milyen mértékű pótlék illeti meg a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...felüli rendkívüli munkavégzés az, amelynek elszámolására csak a munkaidőkeret zárása után kerül sor (Mt. 156. §). Ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, a bérpótlék mértéke ötven százalék [Mt. 143. § (4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ismeri a "folyamatos munkarend" fogalmát. A kérdésben felvázoltak alapján feltételezhetően megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál dolgoznak az érintett munkavállalók – feltéve ha megfelel foglalkoztatásuk a következő törvényi meghatározásnak:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Bérpótlékok, ügyelet, beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Üzemanyagkút-kezelők munkaidő-beosztásához és a pótlékok megállapításához kérem a segítségüket. Eddig két hónapos munkaidőkeretben dolgoztak, kölcsönös megállapodás szerint 24/48 órás rendben (18 óra munkaidő + 5 óra ügyelet + 1 óra étkezési idő). Ez egy hónapban maximum 10 munkanapot jelentett (240 óra). Az ügyeleti és éjszakai pótlék lett megfizetve. Ügyeleti időben a pihenés biztosítva van, de vagyon- és életvédelem miatt mindig legalább két fő tartózkodik az üzemanyagtöltő állomáson. Az új Mt. szerint hogyan tudjuk ezt a beosztást fenntartani, milyen mértékű a kötelező pótlékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [új Mt. 99. § (3) bek., 92. § (2) bek.]. A munkáltató e megállapodásokat köteles nyilvántartani [új Mt. 134. § (4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Műszakok – állandóság esetén

Kérdés: Cégünknél jelenleg egy, kettő, illetve három műszakban dolgoznak a munkavállalóink. Ez munkakörönként eltérő. A műszakokon belül a dolgozók állandó műszakba járnak. (Állandó dél­előtt, állandó délután vagy állandó éjszaka.) Mit jelent a több műszakos munkarend? Mit jelent a váltott műszak? Milyen időközönként kell vagy lehet váltani? Éjszakai munkavégzésre éjszakai pótlék jár, de kell-e, mikor és mennyi műszakpótlékot fizetni a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...műszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelésiideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munka­idejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonostevékenységüket [Mt. 117. § (1) bek. e) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Műszakpótlék – percekre?

Kérdés: Vállalatunk két műszakos munkarendben üzemel (6-14 óra, illetve 14-22-ig tart a két műszak). A hétvége szabad. A munkaközi szünet ledolgozása miatt a műszakokat 6-tól 14 óra 20 percig, illetve 14 óra 20 perctől 22 óra 40 percig szeretnénk módosítani. A délutáni műszakpótlék mértéke 15%, kérdésünk, hogy az első műszak esetén a 14 óra utáni 20 percre jár-e ez? A második műszak esetén pedig a 22 óra utáni 40 percre 15%-os vagy 30%-os bérpótlék jár? Az Mt. változásai miatt 2012. július 1. után a felsorolt pótlékok hogyan fognak alakulni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 146. §-a értelmében a több műszakosmunkaidő-beosztásban (azaz ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonkéntrendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkaidő-beosztás megváltoztatása és a pótlékra való jogosultság

Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...műszakpótlékra és nem éjszakai pótlékrajogosultak.A törvény szerint a több műszakos munkarend akkorállapítható meg, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállalónapi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
2