Közterület-felügyelők munkaidő-beosztása

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. szerint a munkaidőt hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 óráig, pénteken 8.00-14.00 óráig kell beosztani (általános munkarend). Ám a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkaidő-beosztását az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Szabadság alatt képződő túlóra – munkaidőkeret esetén

Kérdés: A vírusválság miatt cégünknél bevezettük a négyhavi munkaidőkeretet, amelynek most közeledik a zárása. Azt tapasztaltuk, hogy a júliusi szabadságolások miatt több munkavállalóknak többletórája, munkaidőkereten felüli túlórája fog képződni. Lehetséges, hogy a munkavállaló valójában nem is dolgozik az utolsó egy-két hétben, és a munkaidőkeret zárásakor mégis túlórát kell neki fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...venni [Mt. 93. § (3) bek.]. Például az egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett, ha a munkavállaló két nap szabadságot vesz igénybe, a munkáltatónak vagy két munkanappal csökkentenie kell a munkaidőkeret tartamát (mintha e napokra nem is oszthatna be munkaidőt), vagy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] ...csak a figyelembe veendő főbb szempontokat tudjuk megadni. A munkaidő meghatározása során arra kell figyelemmel lenni, hogy a munkarendet a munkáltatónak kell meghatároznia, és a munkaidőt neki kell beosztania [Mt. 96. § (1) bek., 97. § (1) bek.], a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkaidő-elszámolás munkaidőkeretben, távollét esetén

Kérdés: Dolgozónkat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatjuk, kéthavi munkaidőkeretben. Januárban 174 órája volt (-2 óra), február 24-étől van GYÁP-on. Február 23-áig 123 órát dolgozott le beosztása szerint. Február 24-től 28-ig 31 órát dolgozott volna. Hogyan számolom ki a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt? A február 1. és 23. közötti 17 munkanapot szorzom 8 órával (ami 136 óra), vagy a 160 órából levonom a munkaidőkeretben foglalt 31 óráját (ami 129 óra)? Az első esetben a két hónapra a törvényes munkaideje lenne: 176 + 136 = 312 óra, ezzel szemben a tény: 174 + 123 = 297 óra. Tehát két nap szabadságot kellene kiírni, hogy meglegyen a törvényes munkaideje, és lesz még neki egy túlórája. Vagy a második eset: törvényes a 176 + 129 = 305 óra, ezzel szemben a tényleges 297 órával, tehát itt egy nap szabadságot kellene adnunk. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, és nem lehet helyette szabadságot kiadni. A foglalkoztatási kötelezettségből [Mt. 51. § (1) bek.] eredően ugyanis a munkáltató terhére esik, ha a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot nem használja ki teljesen. A hiányzó (be nem osztott) órákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő és távollét

Kérdés: Egy cég 5+2-es munkarendben és 3 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozói részére szombati napra elrendeltek munkavégzést (egy egész műszakot) a gyártósort érintően. A dolgozók közül két ember kivételével mindenki jött dolgozni. Az egyik dolgozó szabadságot kért a szombati napra, a másik pedig jelezte szombat reggel, hogy beteg, ezért arra a napra betegszabadságot/táppénzt kellett írni neki. A háromhavi munkaidőkeret végén az adott sornak plusz műszakja lesz, nem tudják lecsúsztatni, tehát a munkáltató azt kifizeti. Azon két embernek jár a túlóra, aki beteg, illetve szabadságon volt? Illetve ha nem aznap reggeltől van szabadságon/betegszabadságon, hanem egész héten távolléten volt, akkor is jár neki a túlóra?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő. Ez az elszámolási módszer alkalmazandó valamennyi távollétre.Egyedül a szabadság és a betegszabadság esetén van módja a munkáltatónak más elszámolás mellett dönteni, 2013. augusztus 1-je óta [Mt. 124. §, 126. § (4) bek.].Az egyik lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.