Végrehajtási eljárás munkaügyi per után

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaügyi bíróság illetékessége kizárólagos. A Pp. 349/B. §-ának (2) bekezdése szerint munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Megtámadható-e az indokolás nélküli felmentés?

Kérdés: Kormánytisztviselőnk jogviszonyát az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően indokolás nélküli felmentéssel szüntettük meg. Kormánytisztviselőnk azzal fenyeget, hogy a bíróság elé viszi az ügyet, mivel véleménye szerint a felmentés hátterében politikai diszkrimináció áll. Önök szerint van esélye a munkaügyi bíróság előtt?
Részlet a válaszából: […] ...Ktjv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében akormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül ismegszüntetheti. Mivel a kormánytisztviselői jogviszony tekintetében isalkalmazni kell az egyenlő bánásmód követelményét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Levonás a munkabérből – magáncélú telefonköltségek

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?
Részlet a válaszából: […] ...folytatott, illetve kezdeményezett"céges" telefonbeszélgetések többnyire a munkaköri feladatok ellátásával vannakkapcsolatban, s azok a munkáltató érdekében és érdekkörében merülnek fel. Ezeka költségek munkajogi szempontból kétségtelenül a munkáltatót terhelik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.