Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a betegség miatti keresőképtelenség idejére felmondási korlátozás védi őt. A keresőképtelenség első 15 munkanapjára a munkáltató a távolléti díj 70%-ával fizetett betegszabadságot köteles számára biztosítani [Mt. 55. § (1) bek. a) pont, 68. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszából: […] ...kötetlen munkarendben nem a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét, hanem ezt a jogát a munkavállalónak írásban átengedi. Ezért kötetlen munkarend esetén a munkáltató nem felel a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok betartásáért [Mt. 96. § (2)-(3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató szeretné a munkakört, a munkavégzési helyet vagy az alapbért megváltoztatni, az a munkaszerződés módosítását igényli, így mindig a munkavállaló beleegyezéséhez kötött (Mt. 58. §). A kérdésben jelzett változások igénylik a munkavállalókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló a felmondásra irányadó rendelkezések szerint megszüntesse a munkaviszonyát. Noha a munkáltató a gyermek hároméves koráig nem szüntethetné meg jogszerűen a munkaviszonyt felmondással a gyermek gondozása céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
Részlet a válaszából: […] ...származó jog és kötelezettség is szünetelne. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt is vannak olyan munkavállalói, illetve munkáltatói jogok és kötelezettségek, melyek továbbra is fennállnak, és mindkét félnek figyelemmel kell ezekre lenni. Idetartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...Hangsúlyozzuk, hogy a 12 órás hosszabb teljes napi munka­idő alkalmazásához, vagy egy napra 24 óra beosztásához nem elegendő, hogy a munkáltató készenléti jellegűvé "nyilvánít" egy munkakört, hanem ehhez az adott munkakört betöltő munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ..."szabadnap" azt jelenti, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban egy adott munkanapra egyáltalán nem oszt be munkaidőt a munkáltató. Ez nem tévesztendő össze a szabadsággal, vagy a heti pihenőnappal, hiszen kifejezetten munkanapról van szó, amelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.]. A feladatok esedékességéhez igazodó feladatteljesítésből levonható az a következtetés, miszerint ennek tükörképeként a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége sem a munkaidő teljes tartamára áll fenn, hanem csak a konkrét ellátandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Távmunkás kismama

Kérdés: Várandós kismama az Mt. általános szabályai szerinti határozatlan idős munkaviszonyban áll a munkáltatóval. A szülési szabadság alatt a kismama dolgozhat-e a jelenlegi munkáltatójánál távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadság e szabályaitól [127. § (1)-(2) bek.] érvényesen nem térhet el. Azaz a 24 hét fizetés nélküli szabadságot a munkáltató köteles biztosítani, és még a kismama beleegyezése esetén sem veheti őt munkára igénybe. Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkanap-áthelyezés – új munkavállalóra is kiterjed-e a munkavégzési kötelezettség?

Kérdés: 2011. évi márciusi munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan a következő probléma merült fel társaságunknál. Kollégánk 2011. március 16-án lépett be hozzánk, és véleménye szerint, mivel 2011. március 14-én még nem volt cégünk munkavállalója, 2011. március 19-én szombaton neki nem kell ledolgoznia a 14-ei napot. Véleményünk szerint azonban a munkanap-áthelyezés nem érinti az új munkavállaló ledolgozandó munkanapjait, és március 19-én szombaton, ahogyan más, heti ötnapos (hétfőtől péntekig) egyenlő, 40 órás munkaidő beosztásban dolgozónak vagy dolgoznia kell, vagy szabadságot vehet ki, hiszen rendelet szabályozza a munkaszüneti napok körül a munkarendet, valamint hogy milyen ellátást kell számfejteni neki arra a napra.
Részlet a válaszából: […] ...7/2010. NGM rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdéseértelmében kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra. Ezalól kivételt jelentenek a megszakítás nélkül üzemelő, és a rendeltetésükfolytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatók, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2