Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy a rendelet személyi hatálya megegyezik a felhatalmazó törvény (Mt.) személyi hatályával. E körbe tartoznak például munkáltatóként a gazdasági társaságok és az általuk foglalkoztatott természetes személyek.A 483/2013. Korm. rendelet 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Közalkalmazotti jogviszony és a minimálbér

Kérdés: A 2011. évi költségvetési törvény értelmében a közalkalmazottak esetében az "A" fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozó garantált illetmény összege 69 000 Ft. Helyesen gondoljuk, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy részének az illetménye jogszerűen kevesebb lehet a hatályos minimálbérnél?
Részlet a válaszából: […] ...összege a kötelező legkisebb munkabérnél,mivel a 337/2010. Korm. rendelet 1. §-a kifejezetten előírja, hogy annakhatálya valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. E rendelet 3. § (2)bekezdése azt is egyértelműen rögzíti, hogy a rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: Az óvodánkban dolgozó B, C és D fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottnak szükséges lenne középfokú iskolaivégzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkeznie, ettől függetlenül azonban amunkáltató – belátásától függően – a munkakör betöltésének feltételeként magais előírhatja a meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] ...az illetmény összegének legalább a garantált bérminimum összegével azonosmértékűnek kell lennie. Ekkor az "emelés" nem a munkáltató mérlegelésétől,illetve a minősítéstől függ. A kérdéssel érintett, "D" fizetési osztály 5-ösfizetési fokozatába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.