Nyugdíjas köztisztviselő – új életpálya, jubileumi jutalommal

Kérdés:

A polgármesteri hivatal köztisztviselője 2023. május 16-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, a 65. életévét. Ezt a tényt elmulasztotta bejelenteni a munkáltatójának. Elmondása szerint jelenleg folyamatban van az eljárás a szolgálati idejének pontos meghatározására a nyugdíjfolyósító szervnél, mivel az előző adatlekérése során hét év szolgálati ideje hiányzott a kimutatásból. Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje a nyugdíjbiztosítási főosztály előzetes adatközlése szerint 2022. december 31-én 39 év 39 nap. A hivatal tovább kívánja foglalkoztatni (kollégánk is ezt szeretné) változatlan munkakörben és felelősséggel (osztályvezetőként, a közigazgatási szerv hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő ügyekben kiadmányozási joggal). Kérelme hiányában a Kttv. 60. §-ának (7) bekezdése szerint május 31-ével meg kell(ett volna) szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát, tekintettel arra, hogy a 65. életévét betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság törvényi feltétele jelenleg húsz év szolgálati idő? A jogviszony előző mondat szerinti megszüntetését követően – akár másnaptól – létesíthetünk-e vele meghívásos eljárás keretei között [Kttv. 45. §] határozatlan időtartamra szóló közszolgálati jogviszonyt az általa korábban ellátott munkakörére? Kollégánk 2024. szeptember 5-én – folyamatos, köztisztviselőként történő foglalkoztatása esetén – jogosulttá válna a harmincöt éves jubileumi jutalomra. Az előzőek szerinti további foglalkoztatása értelmezésünk szerint nem érinti a jubileumi jutalomra való jogosultságát. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt?

Részlet a válaszából: […] ...öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. A köztisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Szakszervezet – a képviselet és a képviselő

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató esetében a szakszervezet 2021-ben hivatalosan bejelentette, hogy az egyik köztisztviselő választott szakszervezeti tisztségviselőként munkajogi védelemre jogosult. 2022-ben a köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A közszolgálati jogviszony megszűnését követően a volt köztisztviselő választott tisztségviselőnek minősül-e még a munkáltatónál, van-e bármilyen joga egyeztetéshez? A jogviszony megszűnését követően sem a szakszervezet nem jelölt meg új képviseletre jogosult köztisztviselőt, sem a volt köztisztviselő nem jelezte, hogy a továbbiakban hogyan és milyen módon lehet őt elérni, ha a Kttv. alapján a szakszervezettel történő egyeztetésre lenne szükség. Ebben az esetben a szakszervezet a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e?

Részlet a válaszából: […] ...álló személy, ha a szakszervezetnek a közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló tagja van, beléphet a szerv területére.A munkáltató ugyanakkor azt a kérdést, hogy a szakszervezet az alapszabálya szerint a közigazgatási szervnél képviseletére jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Szabadságmegváltás – a Kttv.-ből a Kit. hatálya alá kerülő tisztviselőnél

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő ki nem adott szabadságát a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónak át kell-e vennie, tekintettel a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésére, miszerint, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...mert a Kit. hatálya alá tartozó szervvel kíván kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a jogviszony megszüntetésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani [Kttv. 107. § (2a) bek.]. Ha a tisztviselő a kormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszából: […] ...áll, azaz nem veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot vagy annak teljes időtartamát.A létszámcsökkenés végrehajtása során a munkáltató eldöntheti, hogy a felmentési védelem alatt álló köztisztviselők státuszát kívánja-e – a szülési szabadság és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] ...azonnali hatályú felmondással [Mt. 64. §. (1) bek.]. Amennyiben a felek nem közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt, akkor a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal szüntethette meg jogszerűen. Az egyoldalú jognyilatkozat pedig a címzettel való közléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 103. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult – és egyben is köteles is – intézkedni a köztisztviselőt megillető szabadságának kiadásáról, ideértve a szabadság kiadásának szabadságolási terv szerinti ütemezését, és a kiadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Nyugdíjas álláshelyének betöltése a közszolgálatban

Kérdés: Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnk a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára való tekintettel nyugdíjjogosultságot szerzett, és élt is ezzel a lehetőséggel. Az általa ellátott vagy más feladat ellátására lehet-e őt a nyugdíjjogosultsága mellett újból megbízásos jogviszonyban alkalmazni, illetve az ő álláshelyére ki lehet-e nevezni új köztisztviselőt?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyának létesítéséről csak különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt. Megjegyezzük, az idézett törvényi rendelkezés értelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Végkielégítés – határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony felmentésekor?

Kérdés: Határozott idejű kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselőnket fel kívánjuk menteni. Kötelesek vagyunk-e végkielégítést fizetni neki abban az esetben, ha korábban a jogelőd minisztériumnál több mint három évet töltött el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontjaalapján felmentéssel szünteti meg a kormánytisztviselői jogviszonyt, akormánytisztviselő – feltéve hogy esetében valamennyi egyéb jogosultságifeltétel fennáll, és egyetlen kizáró körülmény sem valósul meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Közszolgálati jogviszony igazolása

Kérdés: Egyik kollégánk a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomba beszámítandó időtartam egy részét (tanulmányai alatt a nyári szünidőben 1968-ban és 1969-ben végzett munka) nem tudja eredeti iratokkal igazolni, mert a korábbi munkáltató megszűnt. A munkatársunk az egyik regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól hozott hitelesített fénymásolatot a munkaviszony-nyilvántartó lapokról (az általa beszámítani kért időtartamról), melyeken feltüntetésre került a munkáltató megnevezése, címe, bélyegzője, a munkaviszony időtartama. Elfogadható-e ez a betekintési jegyzőkönyv mellékletét képező munkaviszony-nyilvántartó lapról készített hiteles fénymásolat a munkaviszony igazolásához?
Részlet a válaszából: […] ...adatokalapján kerül sor, azt a köztisztviselő besorolása, illetve a jubileumijutalomra jogosító idejének megállapítása szempontjából a munkáltatónak el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.