Szociális gondozói díj

Kérdés: Belső egyházi jogi személynél munkaviszony keretében részidőben foglalkoztatott munkavállalókkal köthető-e olyan megállapodás, melyben szociális gondozási tevékenységért az Szja-tv. 3. §-ának 65. pontja alapján szociális gondozási díjat fizet ki ugyanazon munkáltató, mely kifizetés adóterhet nem viselő járandóságnak minősül? Munkaviszony keretében és a különmegállapodásban végzett tevékenység nem megegyező: fejlesztőpedagógus és portás munkavállalókra vonatkozik a kérdés.
Részlet a válaszából: […] A szociális gondozói díj adójogi fogalom, amely az Szja-tv.-ben fordul elő, ugyanis e törvény 1. mellékletének 1.9. pontja kimondja, hogy a szociális és más ellátások közül adómentes a szociális gondozói díj évi 180 000 Ft-ot meg nem haladó része. Az Szja-tv. 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Egy munkavállaló közös foglalkoztatása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi válaszban jeleztük, hogy egy munkaviszony keretei között is van arra lehetőség, hogy a munkavállaló ne csak a munkáltatója, hanem egy másik cég termékeit is értékesítse. Munkajogi szempontból annak van jelentősége, ha e másik, a munkavállalóval munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti szabályok alkalmazásában nemcsak az alapbér minősül munkabérnek, hanem minden egyéb juttatás is, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a teljesítése ellenértékeként kap. A kérdésben említett díjazási formák mind ebbe a körbe sorolhatóak.Nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az Mt.192. §-ában foglaltaktól a felek az Mt. 192/B. §-a alapján eltérhetnek. Ezértmegállapodhatnak akár abban is, hogy a munkáltatónál a nem vezető beosztásúmunkavállalókra vonatkozó munkarendet kell irányadónak tekinteni a vezetőkreis. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Átengedés működési körben felmerült okból

Kérdés: Átalakítást tervezünk a vállalat termelési struktúrájában. Előreláthatólag kénytelenek leszünk bizonyos ideig szüneteltetni a jelenlegi termelést, és valószínűleg 3-4 hétig nem tudjuk folyamatos munkával ellátni az alkalmazottakat. Hallottunk a más munkáltató részére történő "átengedés" intézményéről, azonban az Mt.-ben nem találjuk egyértelműen, hogy miként kellene eljárnunk.
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatban a kirendelés olyan speciális formája azMt.-ben egyébként nem nevesített "átengedés", amelynek keretében amunkavállalót – a munkáltatók között létrejött ingyenes megállapodás alapján -más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezik. Az Ön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.