6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon
Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
2. cikk / 6 Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten
Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
3. cikk / 6 Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
4. cikk / 6 Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása
Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
5. cikk / 6 Előrehozható-e a szabadság kiadása?
Kérdés: Nyár elején legyengített egy kisebb betegség, ezért igénybe vettem a hátralévő 10 nap szabadságomat. Nem tudtam, hogy jár-e a nyugdíjasok részére betegszabadság, így jobbnak láttam, ha inkább szabadságra megyek. Sajnos nem maradt karácsonyra egyetlen szabadnapom sem, ezért arra gondoltam, kivennék pár napot a jövő évi szabadságom terhére. A munkáltatóm erre nem adott lehetőséget, és munkavégzésre kötelezett a karácsony körüli két hétben. Szeretném megtudni, hogy a jövő évi szabadság előrehozása elképzelhető-e?
6. cikk / 6 Keresőképtelenséget okozó betegség az első munkanapon – létrejön-e a munkaviszony?
Kérdés: Januárban munkaszerződést kötöttem, amelyben a munkába lépés napjaként március 1-jét jelöltük meg. Február végén kórházba kerültem, és csak március 6-án engedtek ki. Ezt követően az orvosi papírokkal jelentkeztem a munkáltatónál, hogy szeretnék munkába állni a szerződésnek megfelelően. Azt mondták, hogy mivel március 1-jén nem léptem munkába, így a munkaviszony nem jött létre, és nem fognak foglalkoztatni. Mit tehetek?
