6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága
Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
2. cikk / 6 Béren kívüli juttatások egységessége
Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
3. cikk / 6 Korlátozott belátási képességű vezérigazgató
Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
4. cikk / 6 Pedagógus továbbképzése és előresorolása
Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
5. cikk / 6 Követeléskielégítés vagy sikkasztás?
Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
6. cikk / 6 Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?