Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani [Mt. 125. §]. Ezt meghaladóan azonban a szabadságot megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Béren kívüli juttatások egységessége

Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatás (Szja-tv. 71. §), illetve az egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70. §) tekintetében a munkáltató általában sem munkajogi, sem adózási előírások okán nem köteles egységes szabályt alkalmazni a kifizetésekre vonatkozóan. Ez alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet a válaszából: […] ...elmozdítása pedig a zrt. tulajdonosainak jogkörébe tartozik [Ptk. 2:8. § (1) bek., 3:21. §, 3:22. § (1) bek., 3:283. §]. A munkáltatói jogkörgyakorló beszámítási képessége továbbá önmagában nem képezi a munkaügyi ellenőrzés tárgyát. Csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Pedagógus továbbképzése és előresorolása

Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
Részlet a válaszából: […] ...várakozási idejének csökkentését írta elő) ezen időponttól hatályon kívül helyezésre kerültek. A kérdés szerinti esetben a munkáltató egy már nem hatályos jogszabályi rendelkezést alkalmazott. Az Mt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében semmis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Követeléskielégítés vagy sikkasztás?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...számolt el akft.-vel szemben. Az általa beszedett pénzösszeg a kft. tulajdonát képezte, azta pénzt a bizonylati fegyelem betartása mellett a munkáltató pénztárába bekellett volna fizetnie.A pénz átadását ugyan arra hivatkozva tagadta meg, hogy amunkáltatóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor(megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és amunkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit amunkáltató köteles megfelelően biztosítani [Mt. 97. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.