Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a támogatás visszavonása

Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...szerv -amennyiben a támogatásról döntést hozott – a támogatást megállapító döntésétköteles visszavonni. A támogatástól eleső munkáltató helyébe pedig – újdöntéssel – a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek megfelelő másmunkáltató léphet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Üres álláshely bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelentenie a munkáltatónak minden esetben a nála bármely okból megürült álláshelyet a munkaügyi központnak? Ha ezt nem teszi meg, érheti-e emiatt valamilyen szankció?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 8. § (6) bekezdése alapján bejelentési kötelezettségterheli a munkaadót, amelynek keretében folyamatosan, de legkésőbb a betöltésesedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet amunkaerőigényéről és annak megszűnéséről. A 30/2000. GM rendelet 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Tanár – alkalmi munkavállalói könyvvel?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskolánk alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat heti 4 órában óraadó tanárt, jogszerű-e ez a gyakorlat? Amennyiben nem, milyen jogi keretek között foglalkoztatható egy, egyébként álláskeresőként nyilvántartott tanár, hogy az álláskeresési járadékra továbbra is jogosult maradjon?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás részletes szabályait az Amtv. tartalmazza.A 2. § (5) bekezdése szerint a Kjt. 1. § (1) bekezdésében meghatározottmunkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmimunkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Másodállás fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Magánerős, saját lakás építéséhez öthavi fizetés nélküli szabadságot kértem. Az állásom megtartása mellett az öt hónap alatt – illetve esetleg a leteltét követőn is – szeretnék egy másik munkáltatónál távmunkában dolgozni, a kötetlenebb feltételek miatt. Létesíthető-e további munkaviszony a fizetés nélküli szabadág időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekhez köti a továbbimunkajogviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését.A szabályozás elsősorban a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmére fókuszál.Nincs olyan Mt.-beli szabály, amely kifejezetten megtiltaná a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek

Kérdés: Rendkívüli felmondással élhetünk-e, ha alkalmazottunk egy másik, hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkezik, bár ott nem dolgozik, nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya? Kérdésünk: mindez önmagában összeférhetetlen helyzetet eredményez-e nálunk fennálló munkaviszonyával kapcsolatban? Kerülő úton tudtuk meg alkalmazottunk társasági tagságát, ezt a tényt elfelejtette közölni. Munkáltatóként megszüntethetjük-e munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a munkaviszony fennállása alatt amunkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bekezdés]. E kötelezettségmegsértéséhez nem szükséges, hogy konkrét munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Szabadság – igénybevétel azonnali bejelentéssel

Kérdés: Az Mt. alapján az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – 15 napos bejelentési határidő mellett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. Meghatározott körülmények fennállása esetén azonban az alapszabadság egynegyedéből – akár azonnali bejelentés mellett – három munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kérdésünk az lenne, hogy erre a három munkanapos "rendkívüli" szabadságra is irányadó-e, hogy csak a munkaviszony első három hónapját követően igényelheti a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagyjelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti amunkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedébőlösszesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Szabadságkiadás – a munkavállalói igény figyelembevétele

Kérdés: Munkáltatónk egyáltalán nem veszi figyelembe igényeinket a szabadságok kiadásánál. Éves szabadságolási terv ugyan készül, de annak összeállításába semmi beleszólásunk nincsen. Nyilatkozni is kell, hogy mikor szeretnénk elmenni szabadságra, de soha nem akkor adja ki a szabadságot a munkáltató, amikorra mi kérjük. Mi védi a munkavállalókat a munkáltató önkényesen meghozott döntéseivel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 134. §-a állapítja meg a szabadság kiadásánakrendjét. Az említett törvényhely, amely a munkáltató számára a munkavállalóelőzetes meghallgatását írja elő, valóban nem kötelezi arra a munkáltatót, hogya munkavállaló igényét figyelembe vegye....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
5
6