Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. Ez az ún. felmentési idő, amely munkáltatói felmondás esetén minden esetben jár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Étkezési térítés – nem számítandó be a távolléti díjba

Kérdés: A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, hogy a munkáltató havonta mindenkinek egységesen 12 000 Ft-os étkezési térítést fizet cafeteria-rendszer keretében, ami adó- és járulékköteles, függetlenül attól, hogy szabadságon vagy táppénzen volt-e?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj három részből tevődik össze [Mt. 148. § (1) bek.]:a) alapbérrészből, ami a munkavállaló alapbéréből (teljesítménybér esetén az időbérrészből) és pótlékátalányából áll;b) teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Várandósan betegállományban – a keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszából: […] ...és dolgozik. Ha a várandós munkavállalót a szülési szabadságot megelőző időszakban az orvos keresőképtelennek nyilvánítja, ez ellen a munkáltató legfeljebb annyit tehet, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján jár el, azaz kezdeményezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz) egyszerre megillethesse, ugyanarra a napra tekintettel. Ha a munkavállaló a keresőképtelensége miatti betegszabadságra járó, a munkáltató által fizetendő távolléti díj 70%-ában nem, hanem táppénzben (baleseti táppénzben) részesül, a fentiek annyiban változnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Illetménypótlék beszámítása a távolléti díj összegébe

Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére – ami több mint 15 nap – a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.
Részlet a válaszából: […] ...használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató határozza meg. A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a, ez az összeg 2014-ben 20 000 Ft (Kjt. 72. §).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Betegszabadság vagy állásidő?

Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
Részlet a válaszából: […] ...címén a munkáltatót munkabér-fizetési kötelezettségakkor terheli, ha a munkavállaló munkára képes, munkavégzési kötelezettségénekeleget tudna tenni, de a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a saját működésikörében felmerült okból. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.