Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a jogviszony megszűnése után

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonult 2024. 05. 22-től. 2023. 12. 11-től 2024. 01. 22-ig szabadságát, majd 2024. 01. 23-tól 2024. 05. 21-ig felmentési idejét töltötte. Munkavégzését kiküldetési rendelvény alapján sajátgépjármű-használattal végezte. 2024. 06. 26-tól folyamatosan keresi intézményünket. Első levelében kifogásolta, hogy nem kapta meg a május havi jövedelmét, melyre válaszul tájékoztattuk, hogy május hónapban hóközi kifizetésként megkapta a járandóságát, valamint a szabadságmegváltást is. Következő levelében tájékoztatott, hogy véleménye szerint számszaki hibát tartalmaz a számfejtés (a Magyar Államkincsár készíti a számfejtést). Kértük, hogy tájékoztasson az általa vélt számszaki hibáról, hogy az Államkincstárral együtt kivizsgálhassuk a problémát. Eddig erre válasz nem érkezett. 2024. 07. 15-én ismét jelentkezett, kéri a 2023. 10. és 11. havi km-elszámolás kifizetését, melyet kiküldetési rendelvény alapján fizetünk a dolgozóknak. Válaszunkban kértük, hogy tájékoztasson arról, mikor adta le intézményünknek a kiküldetési rendelvényt. Intézményünk területén nem fellelhető az általa állítólag leadott kiküldetési rendelvény másolati példánya. 2024. 07. 18-án ismét kifogással élt, hogy az iratanyag átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a kiküldetési rendelvényt is. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv csak a munkaköréhez tartozó iratanyag átadását, valamint tárgyi eszközt tartalmaz. A jegyzőkönyv, valamint az 2023. évi M30-as igazolás is postai úton (ajánlott küldeményként) lett kiküldve részére, mivel nem jött be aláírni a dokumentumot. Továbbá tájékoztatott, hogy feljelentést tesz a NAIH felé, hogy az általunk használt e-mail-címet arra jogosulatlan személyek is láthatják. Megjegyezzük, hogy a kifogásolt e-mail-címet jogosulatlan személyek nem látják, hiszen ez intézményünk hivatalos levelezési címe, és ő is ezen küldte a leveleit. Miután intézményünktől teljesen leszámolt május hónapban, meddig kötelessége az intézményvezető asszonynak válaszolni ezekre az e-mailekre, melynek – véleményünk szerint – valóságtartalma nincs?
Részlet a válaszából: […] ...és kötelezettségek eredhetnek (pl. egy el nem évült követelését kívánja érvényesíteni a volt közalkalmazott). A kérdés alapján a munkáltató teljesítette a jogviszony megszűnésekor irányadó elszámolási és kifizetési kötelezettségeit [Mt. 80. §], amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Eseti helyettesítés tervezése az órarendben

Kérdés: Tanítóként dolgozom heti 40 órában egy iskolában, délután napközis órákat is tartok. Az órarend szerint hétfőn és szerdán 5-5, kedden és pénteken 4-4, csütörtökön 7 órám van, emellett hétfőn és szerdán feltételesen 1-1 óra helyettesítésre is be vagyok írva (ha azon a lyukasórán valamelyik osztályban éppen szükséges). Így heti három nap is délután 4-ig bent kell lennem. Megfelel ez a leterheltség a szabályoknak?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése arra ad lehetőséget, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett rendeljen el eseti helyettesítést a munkáltató, azzal, hogy erre egy pedagógus esetén tanítási évenként legfeljebb 30 tanítási napon kerülhet sor. A fent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Pedagógus átsorolása

Kérdés: Óvodapedagógusként dolgozom. Az új életpályamodell bevezetésével kialakított bérrendszerrel a Pedagógus I. fokozatba kerültem, az 5-ös fizetési kategóriába. 2015-ben a minősítésem sikeresen zárult, így törvény szerint 2016. január 1-jétől át kellett volna kerülnöm a Pedagógus II. fokozatba, ami nem történt meg. A munkáltatóm ezt azzal indokolta, hogy elszámolták az éveim. Így nem emelkedhet a bérem, míg utol nem érem magam. Jogos ez?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. és az Nkt. alapján a pedagógus besorolása a munkáltató feladata. A besorolás egyfelől a fokozatba, másfelől a fizetési kategóriába történik [Nkt. 64. § (4)–(5) bek.]. A Pedagógus II. fokozatba való besorolás feltétele a sikeres minősítés; a fizetési kategória...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szociális szakvizsga és közalkalmazotti besorolás

Kérdés: Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […]  A 9/2000. SzCsM rendelet szerint szociális szakvizsgát az ajelölt tehet, aki szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus,szociális szervező alapvégzettséggel, valamint az alapvégzettségének megfelelőterületen legalább öt év egybefüggő szakmai gyakorlattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.