22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Agora területe és annak határai
Kérdés: A Kultv. és a végrehajtására kiadott 39/2020. EMMI rendelet értelmezésében kérnénk állásfoglalásukat. Megyei jogú városban kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozására került sor, melynek nevében szerepel az agora és a kulturális központ elnevezés is. Tevékenységét tekintve alapító okirata tartalmazza, hogy a kulturális tevékenységen túl ellát többek között sport-, szabadidő-tevékenységet is.
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e – ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a –, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek – csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének –, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e – ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a –, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek – csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének –, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
2. cikk / 22 Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések
Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
3. cikk / 22 Besorolás és pótlék egyházi fenntartású bölcsődében
Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében munkaszerződést kötünk a dolgozóinkkal. 2022. február 1-jétől szeretnénk alkalmazni napi 4 órás részmunkaidőben egy munkavállalót, aki eddig közalkalmazottként dolgozott, szociális munkás egyetemi végzettséggel rendelkezik, és most végzi a kisgyermeknevelő-gondozó tanfolyamot. Ebben az esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor? Hogyan alakul az ő szociális ágazati összevont pótlékának összege, mivel még nem rendelkezik a felvételekor kisgyermeknevelő végzettséggel? A garantált bérminimummal számolunk?
4. cikk / 22 Sürgősségi szakápoló illetménynövekedése
Kérdés: Egészségügyi intézményben két közalkalmazottunk sürgősségi szakápoló (55 723 15) végzettséget szerzett. Kinevezésük alapján mind a ketten a sürgősségi betegellátó egységben dolgoznak Ekategóriás ápolóként (végzettségük OKJ 54 ápoló). A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján jogosultak-e a további szakképesítés esetén járó 5%-ra?
5. cikk / 22 Szociális segítő besorolása – nincs felmentés a képzettségi követelmény alól
Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?
6. cikk / 22 Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés
Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
7. cikk / 22 Bölcsődei dajka munkakörhöz szükséges végzettsége
Kérdés: Harminc éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen. Ha öt év múlva elmegyek korkedvezményes nyugdíjba, akkor kötelező-e a bölcsődei dajka tanfolyamot elvégeznem?
8. cikk / 22 Munkaszerződés módosítása szakmai gyakorlat teljesítése érdekében
Kérdés: Jelenleg logisztikai és szállítmányozási ügyintéző OKJ-s tanfolyamon veszek részt esti tagozaton. Emellett 6 órás bejelentett részmunkaidős munkaviszonyban dolgozom. A szakma elsajátításához 160 óra (20 nap – 8 órában) szakmai gyakorlatot kell teljesítenem. Az iskolában azt mondták, hogy ez a bejelentett 6 órás munkaviszony nem felelne meg az előírtaknak. Érdemes lenne a munkáltatómat megkérni, hogy erre az egy hónapos gyakorlati időre módosítsa szerződésünket 8 órás munkaviszonyra, illetve milyen egyéb teendőim lennének ezzel kapcsolatosan?
9. cikk / 22 Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők
Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
10. cikk / 22 Családsegítők besorolása
Kérdés: Szociális központként működő intézmény vagyunk, egyik szakfeladatunk a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Februárban – képesített szakember hiányában – felvettem családsegítő munkakörbe egy olyan kollégát, aki alapdiplomáját gazdasági szakon szerezte. Ez a végzettség nem szerepel szakmai rendeletünkben, így felmentést adtam a szakma megszerzéséhez. Kollégám szeretne mentálhigiénés szakemberképzésen részt venni, ezzel szerezve meg a megfelelő végzettséget, hiszen ez már megnevezésre került a 15/1998. NM rendeletben. Jelenleg nem diplomás bért kap, hiszen végzettsége nem felel meg. Van még egy képesítés nélküli kollégám, akit szintén ebbe a munkakörbe neveztem ki, ő érettségivel rendelkezik jelenleg. Még egyikőjük sem folytat szakmai tanulmányokat. Helyes-e, ha a rendelkezésre álló végzettségük alapján sorolom be őket, vagy köteles vagyok nekik diplomás besorolást adni? A másik kérdésem, hogy a mentálhigiénés szakot meghirdető Semmelweis Egyetem alapdiplomával rendelkezők számára ad lehetőséget továbbképzésre, ezek közé sorolta a gazdaságtudományi szakon szerzett okleveleket is. A szociális és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelet viszont ezt nem ismeri el. A gazdasági végzettségre épülő mentálhigiénés szakember a szakmai rendeletnek megfelelő lehet-e?