Közlekedési szabálysértés – a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés fennállásának feltételeit, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (1)-(2) bek.]. Amunkavállaló által elkövetett gyorshajtás nem feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult a munkaviszonyban; erre az elvre épülnek az adó- és járuléklevonási szabályok. Ezeket azonban a munkavállaló helyett a munkáltató teljesíti kifizetőként, az állam felé, és a munkavállaló már csak a nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult a munkaviszonyban; erre az elvre épülnek az adó- és járuléklevonási szabályok. Ezeket azonban a munkavállaló helyett a munkáltató teljesíti kifizetőként az állam felé, és a munkavállaló már csak a nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Egyéni vállalkozó foglalkoztatása alkalmi munkában

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egy másik egyéni vállalkozónál vállalhat-e alkalmi munkát?
Részlet a válaszából: […] ...összesen legfeljebb 15 naptári napig, egy naptári éven belül pedig összesen legfeljebb 90 naptári napig tarthat (Eftv. 2. § 3. pont). A munkáltató egyéni vállalkozó köteles figyelemmel lenni arra a szabályra is, melynek értelmében az alkalmi munkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás – a munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: Amennyiben 2016. április 30-án próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást adott át a munkáltatóm, de a munkaviszonyom mégis május 2-ával szűnik meg, jogosan járt el? Terhes feleségem nem rendelkezik jövedelemmel, és most már én sem, ezért tudni szeretném érdemes-e bírósághoz fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...vissza [Mt. 15. § (4) bek.]. Azaz, az azonnali hatályú felmondás a közlése napján megszünteti a munkaviszonyt. Az a tény, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondásán tévesen szerepel a munkaviszony megszűnésének a napja (a 2016. április 30. napi közlés helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Részmunkaidő és a CSED alapját képező jövedelem

Kérdés: Gyermekem kétéves lesz, és szeretnék visszamenni a munkahelyemre. A munkáltatóm is jelezte, hogy visszavár, viszont a gyerek miatt részmunkaidőben dolgoznék. Úgy tudom, hogy ehhez nem szükséges a munkáltatóm hozzájárulása. Ha ez így van, és visszatérek részmunkaidőben kevesebb bérért, és esetleg ismét teherbe esem, akkor a csecsemőgondozási díjat a teljes vagy a részmunkaidős bér alapján fogom kapni?
Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díj (CSED), korábbi nevén terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) összege az Ebt. által meghatározott naptári napi alaphoz vagy naptári napi jövedelemhez igazodik, a mértéke pedig ezen alapösszeg, vagy ennek hiányában ezen alapjövedelem 70%-a [Ebt. 42. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Bérkompenzáció elszámolása

Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb, munkavégzéshez kapcsolódó, szociális célú juttatás. Ezt mutatja az is, hogy a munka­szerződésben ilyen jogcímen nem szerepel a munkáltató által a munkavállalónak kifizetendő tétel, ez az összeg nem a munkavégzés ellenértéke, hanem az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.], sem egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség [Eho-tv. 3. § (5) bek.].Bejelentési kötelezettség egyébként a munkáltatót és a kifizetőt terheli – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.