7 talált cikk a GYET , munkaidő , vezető , adó , munkáltató kifejezésre

Kérdés:

Cégünknél májusban került sor üzemi tanács választására. Az üzemi tanács elnöke egy teljes állománygyűlést hívott össze, hogy a munkavállalókkal megvitassanak egy sor előre megküldött témát. Ugyanakkor a meghívóban szerepelt, hogy a gyűlésen nem vehetnek részt azok a kollégák, akik munkáltatói jogkört gyakorolnak. Jeleztük az üzemi tanács felé, hogy ezzel nem értünk egyet, végül mégis minden vezetőt eltanácsoltak a megbeszélésről, még a műszakvezetőket is. Szerintünk ez nem volt helyes, egyrészt mert a műszakvezető nem minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, másrészt mert ez indokolatlan megkülönböztetés a munkavállalók között. Ebben kérjük állásfoglalásukat.

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?

Kérdés: Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?

Kérdés: 2015. február elsejével módosították cégünknél a munkaügyi szabályzatot, amelyben kitiltották a cég területéről a dohányzást. Ez igen kellemetlenül érinti a dohányzó kollégákat (kb. 30%-a az összlétszámnak). Milyen körülményekre lehetne hivatkozni, hogy a munkáltató mégis megengedje a munkahelyi dohányzást? Kell-e valamilyen kompenzációt adni amiatt, hogy mostantól a "cigiszünetet" is le kell dolgozni?

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?