27 cikk rendezése:
11. cikk / 27 Baleset üzemisége – ha a munkáltató nem ismeri el
Kérdés: A munkahelyemen készterméket készítettem elő szállításra. A munkatársam hozzám szólt, és ahogy fordultam, megroppant a térdem. Fájdalmam nem múlt el, így elmentem az orvoshoz, aki gyűrűs porcsérülést állapított meg, és javaslatot tett a műtétre. 4-es kóddal az orvos táppénzre vett. A tb-ügyintéző küldött egy nyilatkozatot, hogy írjam meg, mi történt. A munkavédelmi előadó szerint ez nem üzemi baleset. A munkáltatóm jól járt-e el vagy sem, mikor nem ismerte el a balesetem üzemiségét?
12. cikk / 27 Szakszervezeti egyeztetés munkaidőkeret elrendelése esetén
Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján szeretnénk elrendelni egyéves munkaidőkeretet. Ilyen esetben kell a szakszervezettel előzetesen egyeztetnünk?
13. cikk / 27 Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás
Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
14. cikk / 27 Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
15. cikk / 27 Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége
Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
16. cikk / 27 Írásbeli figyelmeztetés – hat hónap késéssel
Kérdés: 2016. szeptember 30-án lopás miatt hat dolgozóból négyet (rokonok) elküldtünk közös megegyezéssel. A megmaradt két munkavállalónak fegyelmit ígértünk írásban – mivel ők is részt vettek a lopásban –, de eddig még nem kapták meg, viszont a kettőből az egyik (benzinkúti eladó) stílusa egyre szemtelenebb. Megkaphatja-e az írásbeli figyelmeztetést még a régi lopásokkal kapcsolatban, vagy már elévült a dolog?
17. cikk / 27 Öregségi nyugellátásra jogosult kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartása és megszüntetése
Kérdés: Munkatársam 2017. május 20-án öregségi nyugdíjra lesz jogosult az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszonya ezen a napon megszűnik (a törvény erejénél fogva), kivéve ha kérelmére hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Ismereteim szerint legalább három hónappal a jogviszony megszűnése előtt a kormánytisztviselőnek be kell nyújtania a jogviszony fenntartására vonatkozó kérelmét, ha szeretne tovább dolgozni, és nem kíván még élni a nyugdíjra vonatkozó jogosultságával. A kormánytisztviselő munkáltatójaként ezt kedvezően kívánom elbírálni, mert a hivatalnak is érdeke a jogviszony fenntartása. A kormánytisztviselő kérelmét milyen formában bíráljam el mint munkáltató, határozatban vagy egyszerű válaszlevélben? Ez mit tartalmazzon? A későbbiek során, amikor már nem lesz szükség a "nyugdíjas" munkavállaló foglalkoztatására, milyen lehetőségeim lesznek a jogviszonya megszüntetésére? Esetleg az is előfordulhat, hogy már nem én leszek a munkáltatói jogkörgyakorlója, és az utódom nem kívánja foglalkoztatni. A kérelem elbírálásáról értesítem a kérelmezőt. Ezenkívül meg kell jelentetni az átsorolásában vagy értesítésében, vagy egyszerűen informálni kell a Kincstárt, nehogy megszüntesse a kormánytisztviselő jogviszonyát az előzőekben leírtak alapján?
18. cikk / 27 Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása
Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
19. cikk / 27 Végrehajtási eljárás munkaügyi per után
Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
20. cikk / 27 Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása
Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyermekemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.