Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelent, amit a munkavállaló által megválasztott helyen kell teljesíteni, azzal, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre kell állnia [Mt. 110. § (4) bek.]. Mivel a készenlét fogalmilag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Rendkívüli munka ellenértéke – számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszából: […] ...Nincs tehát olyan törvényi előírás, hogy az illetményt a rendszeres illetménypótlékokkal ki kell egészíteni – erre legfeljebb munkáltatói szabályzat, kinevezés vagy kollektív szerződés tartalmazhat előírást. A Kjt. a rendszeres illetménypótlékokat, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
Részlet a válaszából: […] ...Ön által írottakból arra lehet következtetni, hogy a munkaköre lényegében nem fog változni, "csupán" a munkáltató által használt technológia módosul részben, valamint a beosztottjainak száma fog bővülni. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkakörbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...az egynapos munkaviszony után akkor sem lehet a 40 percet meghaladó rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha a többletidőre amúgy kifizetné a munkáltató az alapbért és 50% rendkívüli munkaidőre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...részesüljön, ehhez azonban minden esetben a felek közös megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése szükséges. Vagyis a munkáltató nem dönthet egyoldalúan afelől, hogy a rendkívüli munkavégzés bérpótléka helyett szabad­időt biztosít a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...óraszámát – formális "túlóra-elrendelés nélkül" – meghaladta, és az elő­zőek szerint nem került sor a kifizetésére. Mivel a munkáltatót terheli a munkaidő nyilvántartásának kötelezettsége, melyből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történik, száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. § (3)-(4) bek.]. A bérpótlék a munkavállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Bálozó pedagógus munkavégzése

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a pedagógus a munkaköri feladataitól eltérő feladat ellátására is kötelezhető legyen. Az Mt. irányadó 53. §-a értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Műszakpótlékra való jogosultság – a törvényszöveg és a törvényjavaslat indokolásának eltérése

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példán keresztül bemutatni a 2 műszakos 12 órás munkaidő-beosztással dolgozó 30%-os műszakpótlékra jogosultságát, különös tekintettel a 2012. évi LXXXIV. törvény 85. §-ának (14) bekezdéséhez fűzött indoklásra ("a rendszeres változást a negyedévben kell vizsgálni, és a műszakpótlékot utólag megállapítani").
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó indokolás szerint: "...aJavaslat egyrészt megszünteti azt a jogosultsági feltételt, amely szerint csaka több műszakos munkáltatói tevékenység esetében keletkezik jogosultság aműszakpótlékra, másrészt meghatározza a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Alkalmi foglalkoztatás – éjszakai munka

Kérdés: Alkalmi foglalkoztatás esetén hogyan kell elszámolni azt, ha valaki éjjel 10-től reggel 4-ig dolgozik (egy éjszakai bárban)? Egy- vagy kétnapi munkának minősül-e, illetve kell-e éjszakai pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Eftv. 2. § 5. pontja az alkalmi munkát úgy – a korábbiszabályozással azonosan – definiálja, miszerint az a munkáltató és amunkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptárihónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
2